Az inflációnak sokféle definíciójával találkozhatunk az irodalomban és a tankönyvekben egyaránt. Az eredeti értelmezés a pénzmennyiség növekedésére, a forgalom papírpénzzel való telítődésére, illetve a mindezek miatt bekövetkező pénzromlásra utal.

Az állami költségvetés az állam központi pénzalapja, az államháztartás egy meghatározott időszakra várható bevételeinek és kiadásainak pénzügyi terve. A központi kormányzati költségvetés alkotja az államháztartás központi szintjét. A költségvetés meghatározott időtartamra szól.

A hiperinfláció általában a háborúk utáni korszakok jellemzője. Valójában a háború előtt, illetve alatt alakulnak ki a későbbi viharos áremelkedés okai, de a háború alatt rendszerint még nem szabadul el az infláció, csak annak befejeződése után.

2011 márciusában a magyar lakosság több forint alapú hitelt vett fel, mint amennyit törlesztett, míg a deviza hiteleknél fordított volt a helyzet: több hitelt fizettek vissza, mint amennyit felvettek, nettó törlesztők lettek. Ezzel együtt a a lakosságnál kint lévő hitel együttes mennyisége csökkent.

A nemzetköziesedés és a globalizáció folyamata hozzájárult a jövedelemelosztás egyenlőtlenségének növekedéséhez nemzetközi méretekben, s az államok keretei között is.