2012. május 28-tól előreláthatólag a menetrendi időszak végéig.
Online vs. offline fókuszcsoportok, szervezési anomáliák
Miért nem vált eddig népszerűvé az online fókuszcsoport? – írtunk erről korábban a blogon, szakmabeliek véleményét közreadva a témában. Most egy érdekes komment érkezett a hazai szakértők véleményét tartalmazó poszthoz (a külföldi vélemények pedig itt olvashatók), de mivel a régebbi írások kommentjei a legtöbb olvasóhoz nem jutnak el, ezért egy önálló posztban adjuk közre a beérkezett véleményt, melyet továbbgondolásra ajánlunk. Néhány gondolatot viszont hozzátennénk a kérdéskörhöz:
– A kvali rákfenéje valóban a szervezés, de miért?? Egyrészt azért, mert a minőségi szervezés költséges, ezt a költséget pedig a megrendelők nem akarják megfizetni. Ma egy fókuszcsoport piaci ára ugyanott – sokszor lejjebb – van, mint 2000-ben. A költségek pedig drasztikusan emelkedtek. Csak egyvalami csökkent: a válaszadói és a kutatásokban való részvételi hajlandóság – ezen pedig a Pixer sem változtat. Ezen kellene legelőször elgondolkodni.
– Az online fókuszcsoport ezer sebből vérzik, az online csatorna egyszerűen alkalmatlan a fókuszcsoportos módszerhez. Akkor is alkalmatlan, ha az offline csoportokkal is vannak problémák. Nem azon kell agyalni, hogy az online hogyan válthatná fel az offline-t (fókuszcsoportok esetén), hanem az alapvetően jól működő tradicionális fókusz kutatásokat kellene rendbe tenni. De pénz nélkül ez nem fog menni, így patt. A megbízók nem kívánnak többet fizetni, ennyiből pedig a cégek jelenleg ilyen minőséget tudnak kihozni. Megoldás egyelőre nem látszik, illetve ha a megrendelőknek jó így, akkor így lesz.
– A kérdéskörrel kapcsolatos felelősség legnagyobb része a multi kutatócégeket terheli, ahol futószalagon mennek a csoportok. A kisebb cégek felelőssége kisebb. Mi a magunk részéről annyit tudunk tenni – ezt már megtettük és a jövőben is megtesszük – hogy felvetjük ezeket a kellemetlen kérdéseket és fórumot biztosítunk a témával kapcsolatos véleményeknek. Jó lenne megismerni az ügyféloldaliak véleményét is a témával kapcsolatban.
– Azt viszont mindenkinek meg kell értenie és el kell fogadnia, hogy az üzleti célú piackutatás sokszor jelentősen lebutítva használja az akadémiai módszereket. Ha minden a tankönyvek szerint menne, egy csoport egymillióba kerülne, csak senki nem fizetné meg. Ésszerű kompromisszum kell, ami módszertanilag, szervezésileg ha nem is tökéletes, de vállalható. De ehhez is több pénz kell(ene).
Következzen a hozzászólás:
Pályaépítés Püspökladány és Szajol között
2012. június 2-án 0.00 órától 2012. augusztus 21-én 24.00 óráig számos vonalon módosul a menetrend.
Öt dolog, amit tudnod kell a QR kódokról
A QR (quick response) kódok népszerűsége viharos gyorsasággal nő, a végtelen számú lehetőség, melyet magában hordoz, mindenki számára nyilvánvaló. Ismerjük a QR kódokat hirdetőtáblákról, csomagolásokból, tv-reklámokból, buszmegállókból, az üzleti életből stb. csakúgy, mint a piackutatás világából. (Tudtad, hogy már a tetoválások és a sírkövek feliratai esetében is használják őket?)
Az azonban még sincs a köztudatban, hogyan használhatják ki a piackutatók ezeket a kódokat munkájuk során. A QR kódok megjelenítése fogyasztók számára csak egy dolog, de azok felhasználása fogyasztói insightokhoz jutás céljából már más tészta.
Íme, az öt legfontosabb dolog, amit minden piackutatónak tudnia kell a QR kódokról:
1. A legtöbb okostelefon nem rendelkezik a QR-kódok olvasásának képességével
A mai modern okostelefonok esetében már egyre valószínűbb, hogy a gyártók előre telepítik az ún. QR-kód olvasót, a korábbi modellek esetében ez nincs így: a felhasználóknak plusz letöltéseket kell megtenniük, hogy ezt a funkciót alkalmazhassák. Attól függően, hogy az adott célközönség milyen technikai háttérrel bír, hasznos lehet egy letöltési útmutató mellékelése a QR-kód leolvasó alkalmazásról.
2. A QR-kódok használata meglehetősen öncélú – a leggyakoribb cél egy-egy kupon, kedvezmény megszerzése
Meg kell találni azt az eszközt, amellyel az adott piacot legjobban motiválni lehet, és így egy kölcsönösen jövedelmező „üzletet” kötni a válaszadókkal. Nem szabad elfelejteni, hogy QR-kódok esetén csak egyetlen esély kínálkozik a meggyőzésre, így ha a válaszadókat hosszú távra szeretnénk elkötelezni, normális ösztönzőket kell találnunk.
3. Sokan úgy vélhetik, hogy a QR-kódok csak a fiatal, technológiában járatos felhasználók esetében érnek valamit. A QR-kód leolvasónak ennek ellenére reprezentatív használói bázisa van. A célcsoport nincs a 18-34 éves potenciális fogyasztók körére leszűkítve annak érdekében, hogy a QR-kódok technológiáját megfelelően alkalmazni lehessen.
Amerikai palacsinta ( Pancake ) recept
Amerikai vagy kanadai palacsintához sütőport, tojást, lisztet és tejet vagy joghurtot, cukrot összekeverve egy vastag tésztát kapunk. A cukor és a fűszerek, mint a fahéj, vanília, szerecsendió, néha tálaláskor kerülnek rá. A pancake lehet édes vagy sós, tálalhatjuk lekvárokkal, csokoládészósszal, vanília pudinggal, vagy akár friss gyümölcsökkel is.