A kúlság titkai 1/2.

A márkatulajdonosok számára létkérdés, hogy megfejtsék: ki/mi is számít napjainkban kúlnak, menőnek? A kutatások eredményei alapján a brandekhez kötődő, róluk szóló történeteknek vajmi kevés közük van már a műszaki jellemzőkhöz, funkcionalitáshoz, javarészt inkább érzelmekről, hiedelmekről, mítoszokról szólnak. Egy olyan világban, ahol a termékek egyes jellemzőiket tekintve erősen konvergálnak – néha annyira, hogy szinte megkülönböztethetetlenek – a kúlság titkainak kutatása megkerülhetetlen. Az aktuális nemzetközi kutatások ez irányú eredményeibe adunk most betekintést, két egymástól független írás keretein belül; a második rész a Piackutatás Hírek oldalon, az „Elemzések, hírek, technológia” rovatban jelent meg (link a poszt végén).

Elsők közt az első, avagy az X generáció a legnagyobb király! Az X generáció még az utána következő Y, Z generációnál is kúlabb!

Alternatív módon fogjuk a ’menőség’ fogalmát megközelíteni és a generációs vitát (az X és Y generáció ellentétét különösen) elemezni. Ez persze módszertani kérdéseket is felvet, gondolkodásra készteti a kutatókat és cégvezetőket, akik a jövő építésén fáradoznak.

Abból az alapfelvetésből indulunk ki, hogy az ún. ’menő márkák’ már nem menők többé. Joeri Van den Bergh, a How Cool Brands Stay Hot c. könyv társszerzője egy interjúban érdekes dolgokat állított, így pl. azt, hogy az Y generáció tagjainak szülei figyelemmel kísérik gyermekeik tevékenységeit, hogy ezekkel a gyerekekkel szemben nagyok az elvárások, a szülők pedig alkalmazkodnak ehhez. Nem akarjuk ezek legitimitását megkérdőjelezni az adott kutatási mintára vonatkozóan, de azzal már gondjaink lehetnek, ha ezeket, mint általános igazságokat állítja be valaki – ezzel az Y generációt téve meg a trendek irányítójának.

Más vizsgálatok ezzel szemben azt mutatták, hogy tán először a piackutatás történetében, a szülők valójában menőbbek, mint a gyerekeik – az X generáció menőbb, mint az Y. (tisztázzuk: az X generáció 1965-78-ban, az Y generáció 1979-95-ben született) Lássuk a főbb problémákat: a ’menőség’ fogalmát, valamint a kutatás formáit, mely a felszín alatti insightok megismerését célozza meg.

Mire gondolunk, ha azt mondjuk, menő? Általános vélekedés szerint menő az, ami divatos. A leggyakrabban a ’menő’ fogalom szorosan összetartozik az ’ifjúság’ és az ’ifjúsági kultúra’ szavakkal. A fiatalság indukálja a trendeket, a szülők meg később imitálják azokat. Így lehet az, hogy a menő márkák a fiatalok márkái, és mint ilyenek, legtöbbször hihetetlen népszerűek is.

Ami a marketing világában már a 60-as évek óta alapigazságnak számít – a fiatalság cool, és ezért ők alakítják a divatot, a trendet – ma már nem feltétlenül igaz. Ebben a szcenárióban menőnek lenni egyfajta gondolkodásmódot jelent. A lényege a jelenlegi állapotok megváltoztatása. Ahelyett, hogy egy demográfiai (életkor) alapú csoporttal dolgoznánk, egy egész hálózattal állunk szemben. Ez a network nem a közelségre épít, hanem egy-, vagy kétfokozatú szeparáción alapul (ellentétben az ún. hatfokozatú szeparációs elmélettel). Ezek a kapcsolatok véletlenszerűek, mégis képesek ötletek átformálására a hálózaton belül.

Megosztom Facebookon!
Megosztom iWiWen!
Megosztom Twitteren!
Megosztom Google Buzzon!
Megosztom Google Readeren!
Megosztom Tumblren!

Márciusban közel azonos maradt az ipari termelői árak szintje

 

Budapest, 2012. május 2., szerda (MTI) – A belföldi- és az exportárak változásának eredőjeként az ipari termelői árak 2012 márciusában 0,2 százalékkal magasabbak voltak az előző havinál – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán. A belföldi termelői árak 0,1 százalékkal csökkentek a forintban mért export árak 0,3 százalékkal emelkedtek márciusban.

Egy év alatt az ipari termelői árak márciusban 6,4 százalékkal nőttek a belföldi árak 7,4, az exportárak 5,8 százalékos emelkedése következtében. 2012 első negyedévében 6,8 százalékkal voltak magasabbak a termelői árak, mint az előző év azonos időszakában, mert a belföldi árak 7,6, az exportárak 6,3 százalékkal emelkedtek.
A forint egy hónap alatt az euróhoz mérten 0,5, az amerikai dollárhoz képest 0,6 százalékkal; a 2011 márciusában jegyzett árfolyamokhoz viszonyítva az euróhoz mérten 7,9, a dollárhoz mérten 14,4 százalékkal gyengült.
Márciusban a vegyi anyag, termék gyártása (4,4 százalék), a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás (4,1 százalék) , valamint a gyógyszergyártás (2,3 százalék) területén jelentősebb mértékben emelkedtek az árak az előző hónaphoz képest, árcsökkenést az energiaszektorban (2,6 százalék) és a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásában (1,7 százalék) mért a KSH.
A feldolgozóipari ágazatok márciusi belföldi értékesítési árai februárhoz viszonyítva összességében 1,1 százalékkal emelkedtek. Árnövekedés volt a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban (4,1 százalék), a vegyi anyag, termék gyártásában(2,6 százalék), és a járműgyártásban (0,7 százalék).
Estek az árak a gép, gépi berendezés gyártása (1,7százalék), a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (1,0 százalék), és a textil- és bőripar területén (0,1 százalék), viszont nem változtak az élelmiszeriparban és a gyógyszergyártásban.
Az ipar belföldi értékesítésében jelentős súlyt képviselő villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágban a termelői árak márciusban az előző havihoz képest 1,8 százalékkal csökkentek.
A 2011. márciusával összehasonlítva a feldolgozóipari ágazatok belföldi értékesítését 8,3 százalékos áremelkedés jellemezte; ezen belül a legnagyobb mértékűt ismét a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban (31,1 százalék), a vegyi anyag, termék gyártásában (12,0 százalék), valamint a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában (8,6 százalék) mértek.
Alacsonyabbak lettek az árak 2011 márciusához viszonyítva az egyéb feldolgozóipar és javításban (4,7százalék), a textil- és bőriparban (3,0 százalék), illetve a gyógyszergyártásban (1,4 százalék).
A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás árai 6,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiakhoz képest.
A belföldi értékesítésben az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül 2012. márciusban az előző hónaphoz viszonyítva az energiatermelő ágazatokban 0,5 százalékkal mérséklődtek, a továbbfelhasználásra termelő ágazatokban 0,9 százalékkal emelkedtek az árak. A beruházási javakat gyártó ágazatok árai 0,4 százalékkal csökkentek, a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok árai nem változtak. Múlt év márciusához képest az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban összességében 9,2, a beruházási javakat előállító ágazatokban 1,4, a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok esetében 4,3 százalékkal emelkedtek az árak.
Az Európai Unió 27 tagországa ipari termelőiár-indexének 2012. márciusi alakulásáról szóló Eurostat-sajtóközlemény 2012. május 3-án jelenik meg