Authorities continued their search for bodies Wednesday, two days after one of India's worst ferry accidents claimed at least 100 lives.
Csak a vita szent és sérthetetlen
Addig kell bökdösnünk az uniós bürokraták homokból kilátszó testrészeit, amíg érvényt nem szerzünk a hatályos jogrendnek. Nyéki Zsolt jegyzeteAkinek nem kellett munkával töltenie a munka ünnepét, nyugodtan élvezhette a májusi hangulatot, négy verőfényes napon át pihenhetett vagy éppen töprenghetett az ország, s világ történésein. Például azon, hogy ha hazánk egy olyan demokratikus szervezethez tartozik, mint az Európai Unió, akkor bizonyos dolgok tudomásul vétele nem csak a tagállamok, hanem a szervezet csúcsintézményei esetében is érvényesíthető elvárás.
Az Európai Bizottság vezetői, ha lassan is, de felfogták, miért ágál a magyar társadalom igazságérzete a közszférában alkalmazott 8 milliós fizetések ellen, s hogy miért kell beérnie „csak” 2 millió forint közpénzből kapott bérrel annak, aki a köz szolgálatára esküdött fel. Apropó, eskü: kiderült, az sem ördögtől való, ha valamennyi közszolgához hasonlóan a jegybank elnöke is felesküdik a hatályos alkotmányra, így vállalva többek között azt, hogy minden döntésével a nemzet érdekeit tartja szem előtt. Minő botrány…
Ez sem lesz könnyű csata
Jó tudni: az uniós vezetők nem szentek, nem sérthetetlenek és nem tévedhetetlenek. Nem hiszem, hogy vindikálnák maguknak ezt a jogot, csak hát éppen ennek kimondása amolyan felségsértésként hathat. Részünkről mégis vannak még olyan ügyek, amelyek rendezése jót tenne az erősödő euroszkepticizmus (értsd: az EU-ba vetett hit gyengülése) megfékezésének. A szlovákiai nyelvtörvény, a kollektív bűnösség elvét szentesítő Benes-dekrétum, vagy az állampolgárság miatti jogfosztás kérdéseiben várunk olyan intézkedéseket, amelyek semmi mást nem tartalmaznak, mint az uniós alapokmányok, szerződések megkövetelését és számonkérését. Nem fogadjuk el az elegáns uniós struccpolitikát, addig kell bökdösnünk a bürokraták homokból kilátszó testrészeit, amíg érvényt nem szerzünk a hatályos jogrendnek.
El kell még magyaráznunk a brüsszeli hivatalnoki gépezetnek azt is, hogy a termőföld vásárlási moratóriumának feloldását fenntartással kezeljük, mégpedig azért, mert nem érvényesül „az egyenlő pályák, egyenlő esélyek” feltétele. Nem beszélhetünk a magyar és az osztrák, vagy épp holland gazdálkodók közötti esélyegyenlőségről (de vigyázat: ukrán és orosz tőke is itt toporog a mezsgyéinken!), mert nem egyforma vastag a pénztárcájuk. Brüsszelnek el kell fogadnia, hogy konzerv- és cukorgyáraink szabad prédájának romjai fölött a földjeinket már csak erős kikötésekkel dobhatjuk piacra. Nem többel, s nem kevesebbel, mint amilyenekkel az osztrák, a dán, a francia, vagy a német jogszabályok védik a nemzeti érdekeket. Elvileg ezekben az országokban is szabad a piac, adott a lehetőség a föld vásárlására, de a hatósági engedélyezéstől kezdve a lakóhelyhez kötöttségen át a szakképzettség elismeréséig megannyi eszköz áll az említett országok rendelkezésére abban, hogy a spekulatív tőkétől megvédjék a legfontosabb termelői alapokat. Ez sem lesz könnyű csata, de ha nem akarjuk, hogy a földekről kiszorulva a fasorban se legyen a magyar gazdálkodó és a magyar mezőgazdaság, akkor nincs más választás.
Megkezdődött az államfőválasztás
Megkezdődött a parlament ülése; az egyetlen napirendi pont ma az új köztársasági elnök megválasztása.
Oszlopnak hajtott Miskolcon
Miskolc – Anyagi káros közlekedési baleset történt Miskolcon a Soltész Nagy Kálmán utcán szerdán reggel.
A kúlság titkai 1/2.
A márkatulajdonosok számára létkérdés, hogy megfejtsék: ki/mi is számít napjainkban kúlnak, menőnek? A kutatások eredményei alapján a brandekhez kötődő, róluk szóló történeteknek vajmi kevés közük van már a műszaki jellemzőkhöz, funkcionalitáshoz, javarészt inkább érzelmekről, hiedelmekről, mítoszokról szólnak. Egy olyan világban, ahol a termékek egyes jellemzőiket tekintve erősen konvergálnak – néha annyira, hogy szinte megkülönböztethetetlenek – a kúlság titkainak kutatása megkerülhetetlen. Az aktuális nemzetközi kutatások ez irányú eredményeibe adunk most betekintést, két egymástól független írás keretein belül; a második rész a Piackutatás Hírek oldalon, az „Elemzések, hírek, technológia” rovatban jelent meg (link a poszt végén).
Elsők közt az első, avagy az X generáció a legnagyobb király! Az X generáció még az utána következő Y, Z generációnál is kúlabb!
Alternatív módon fogjuk a ’menőség’ fogalmát megközelíteni és a generációs vitát (az X és Y generáció ellentétét különösen) elemezni. Ez persze módszertani kérdéseket is felvet, gondolkodásra készteti a kutatókat és cégvezetőket, akik a jövő építésén fáradoznak.
Abból az alapfelvetésből indulunk ki, hogy az ún. ’menő márkák’ már nem menők többé. Joeri Van den Bergh, a How Cool Brands Stay Hot c. könyv társszerzője egy interjúban érdekes dolgokat állított, így pl. azt, hogy az Y generáció tagjainak szülei figyelemmel kísérik gyermekeik tevékenységeit, hogy ezekkel a gyerekekkel szemben nagyok az elvárások, a szülők pedig alkalmazkodnak ehhez. Nem akarjuk ezek legitimitását megkérdőjelezni az adott kutatási mintára vonatkozóan, de azzal már gondjaink lehetnek, ha ezeket, mint általános igazságokat állítja be valaki – ezzel az Y generációt téve meg a trendek irányítójának.
Más vizsgálatok ezzel szemben azt mutatták, hogy tán először a piackutatás történetében, a szülők valójában menőbbek, mint a gyerekeik – az X generáció menőbb, mint az Y. (tisztázzuk: az X generáció 1965-78-ban, az Y generáció 1979-95-ben született) Lássuk a főbb problémákat: a ’menőség’ fogalmát, valamint a kutatás formáit, mely a felszín alatti insightok megismerését célozza meg.
Mire gondolunk, ha azt mondjuk, menő? Általános vélekedés szerint menő az, ami divatos. A leggyakrabban a ’menő’ fogalom szorosan összetartozik az ’ifjúság’ és az ’ifjúsági kultúra’ szavakkal. A fiatalság indukálja a trendeket, a szülők meg később imitálják azokat. Így lehet az, hogy a menő márkák a fiatalok márkái, és mint ilyenek, legtöbbször hihetetlen népszerűek is.
Ami a marketing világában már a 60-as évek óta alapigazságnak számít – a fiatalság cool, és ezért ők alakítják a divatot, a trendet – ma már nem feltétlenül igaz. Ebben a szcenárióban menőnek lenni egyfajta gondolkodásmódot jelent. A lényege a jelenlegi állapotok megváltoztatása. Ahelyett, hogy egy demográfiai (életkor) alapú csoporttal dolgoznánk, egy egész hálózattal állunk szemben. Ez a network nem a közelségre épít, hanem egy-, vagy kétfokozatú szeparáción alapul (ellentétben az ún. hatfokozatú szeparációs elmélettel). Ezek a kapcsolatok véletlenszerűek, mégis képesek ötletek átformálására a hálózaton belül.
