Csak megismételni tudom az Ingatlanmagazin.com újságírójának, Farkas Tibornak a kérdéseit, egyben üdvözlöm is, hogy végre nem csak én kérdezek.

"Továbbra sem tudjuk, hogy Szeles Nóra miről beszél, mikor azt mondja, hogy ott volt a PSZÁF-döntésnél. Fizikailag volt benn az ülésteremben, netán a folyosón várakozott, esetleg a büfében kávézott vagy elvi értelemben vett részt az előzetes közös gondolkodásban? Persze mindegyik verzió aggályos, más magyarázatot mi nem tudunk adni, csupán a magyar nyelv szavait értelmezzük. A PSZÁF-nél informálisan azt hallottuk, hogy elképzelhetetlen, hogy idegenek lennének egy-egy testületi ülésen."

"A másik fontos kérdés, hogy melyik nagybankról van szó, amelyik zsarolta a PSZÁF-et? Ha nem zsarolta, akkor miért szerepel a jegyzőkönyvben? Azt sem értjük, hogy ha a PSZÁF szerint kérdéses, hogy az idézett szavak valóban elhangzottak-e, akkor mit keresnek egy testületi ülés jegyzőkönyvében. Azt gondolná az egyszerű halandó, hogy azt írják le a jegyzőkönyvben, ami ott elhangzott. Vagy jöhetnek az összeesküvés-elméletek? Az igazgatóasszony mindenesetre mondott egy érdekeset az ülésen: "Minden válság esetén a "remegő kezű" befektetők vesztesége a legnagyobb, és nem veszik észre, hogy maguk generálják a válságot." A KÖSZ szerint gyári hibás termék volt a nyílt végű ingatlanpiaci alap, akkor most ki a hibás, aki remegve kisbefektetett, vagy aki hagyta, hogy valakik befektessenek – remegő kézzel?"

Forrás:
http://www.ingatlanmagazin.com/8103/Egy_nagybank_megzsarolta_a_PSZAF_ot

 "Ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Banki Károsultak Önvédelmi
Szövetsége (KÖSZ), mert álláspontja szerint alapos a gyanú, hogy a
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az egyik pénzintézet
határozott nyomására hozta meg tavaly novemberi döntését az
ingatlanalapok felfüggesztéséről. Binder István, a felügyelet szóvivője
szerint a súlyos állítás valóságtartalmáról a beadványozónak bíróság
előtt kell számot adnia."

Forrás1

Forrás2

Forrás3

Emlékeztetőül: Már december 15-én ezt a levelet küldtem a PSZÁF elnökének, amelyre nem érkezett válasz. (Sem cáfolat, sem semmi, még annyi sem, hogy köszönjük megkaptuk.)

A Nép hangja.

SAJTÓKÖZLEMÉNY

(azonnal
közölhető) 

Megzsarolták
a PSZÁF-ot? 

Ismeretlen tettes ellen tett
feljelentést a Banki Károsultak Önvédelmi
Szövetsége kezdeményezője, Dr. Telkes József,
miután olyan információ jutott tudomására,
hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
az egyik pénzintézet határozott nyomására
hozta meg döntését még novemberben arról,
hogy a nyílt végű ingatlanalapok kereskedését
10 napra felfüggeszti.  

Kistarcsa Város
Önkormányzat Képviselő-testületének
2008. november 12-i rendkívüli ülésének
jegyzőkönyvében utalás található
arra, hogy 2008. november 7-én „banki nyomás”
hatására hozta meg határozatát a PSZÁF.
Mint ismeretes, a Felügyelet határozata következtében
a mintegy százezer magyar kisbefektető nagy része mind
a mai napig nem tud hozzáférni a különféle
nyílt végű ingatlanalapba fektetett pénzéhez,
körülbelül 433 milliárd forinthoz. A
felfüggesztés idején ugyanis a bankok úgy
módosították egyoldalúan forgalmazási
szabályaikat, hogy a befektetők három nap helyett csak
kilencven banki forgalmi napot követően – legkorábban
tehát 2009 áprilisában – juthatnak hozzá
az érintettek. Közben, november óta egy
kivételével minden nyílt végű
ingatlanalap értéke meredeken zuhan; van, amelyik
értékcsökkenése a húsz százalékot
is meghaladja. Mindezt a kisbefektetők tehetetlenül kénytelenek
végignézni. 

A Banki Károsultak
Önvédelmi Szövetségének birtokába
került hiteles önkormányzati jegyzőkönyv
szerint Szeles Nóra, a Budapesti Értéktőzsdére
is bevezetett Alapokat kezelő Macrogamma Befektetési
Alapkezelő Zrt. ügyvezető igazgatója azt állította,
hogy ő jelen volt a határozat meghozatalakor, és a
PSZÁF banki nyomásra hozta meg a befektetési
alapok forgalmazását korlátozó döntését,
amelyet nyilvánosan a befektetők érdekeinek védelmével
indokolt.  

„Én ott voltam a
PSZÁF-nél, amikor ez a határozat született.
A felügyeletet olyan helyzet elé állította
egy nagybank, ami a legsportszerűtlenebb lépés volt a
bank, és befektetési szektorral. Ez a bizonyos bank
bejelentette, hogyha a PSZÁF nem függeszti fel ezt az
alapot, akkor is »keresztbe tesz« ezeknek a piaci
szereplőknek. Ez teljesen váratlanul ért minket, mert
senki nem tájékoztatott, hogy lesz egy ilyen
kezdeményezés. A PSZÁF soha nem látott
módon élt ezzel a törvény adta jogával.
A PSZÁF meghozta a határozatot, mert dönteni
akart. Most azon fáradozok, hogy ez az ügy a lehető
legmegnyugtatóbban záródjon le. Nem csak Önök
vannak kétségbe esve, hanem az összes piaci
szereplő.” – áll a jegyzőkönyvben. 

A Banki Károsultak
Önvédelmi Szövetsége az alábbi
kérdésekben vár választ az
illetékesektől: 

– Mit keres egy
Ingatlanalap-kezelő ügyvezető igazgatója a PSZÁF
egy olyan ülésén, amelyen az ingatlanalapok
befagyasztásáról döntenek?

– Mivel és hogyan vették
rá a PSZÁF-ot a példa nélküli döntés
meghozatalára, és mely bankra hivatkozva vagy
megbízásából tették mindezt?

– Védheti-e a befektetők
érdekeit egy olyan döntés, melyet Szeles Nóra
elmondása szerint bankok hathatós közreműködésével
hoztak meg?  

A KÖSZ az eset kapcsán
feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen,
kérve annak kivizsgálását, hogy valóban
a jegyzőkönyvben foglaltakkal egyezően született-e meg a
kérdéses PSZÁF határozat, s amennyiben a
válasz a kérdésre igen, úgy
megvalósulhatott-e bűncselekmény az ügyben. 

További információ:
www.help.try.hu –
karosultak@gmail.com

dr. Telkes József, a
KÖSZ képviselője – +36 (1) 457-0903 

Budapest, 2009. március
5.

Most csak az ingatlanalapok károsultjai vehetnek részt, később bárki csatlakozhat, aki egyetért a célokkal.