piackutatás kategória bejegyzései

Ajánló – @M interaktív magazin piackutatással foglalkozó kiadványa

IM.jpgA Marketinginfo legfrissebb magazinja a piackutatással – és csak azzal – foglalkozik. Szakmabeliek – piackutatók, ügynökségi kollégák, ügyféloldaliak – mondják el véleményüket a kutatás jelenlegi helyzetéről, mely nem túl rózsás, ez az igazság. Gaborják Éva főszerkesztő és Fokasz Oresztész vezető szerkesztő (és kollégáik) jó kis magazint dobtak össze a témáról, még ha nem is leszünk túlzottan vidámak a cikkek elolvasása után, de ez nem az ő saruk, hanem a szakmáé és a gazdasági helyzeté. Érdemes elolvasni a cikkeket, nyilatkozik többek között Kozák Ákos (GfK), Szabó Valéria (Ipsos), Mészáros Ágnes (P&G), Dr. Kandikó József (Edutus Főiskola), Vörös Csilla (Nielsen), Pintér Róbert (Ipsos), Vizi Ferenc (Forecast Research), és mások.

Az @M interaktív magazin aktuális számának megtekintéséhez kattints ide. A magazin PDF-ben is letölthető itt (a könnyebb olvashatóság miatt ez utóbbit, a PDF-et javaslom). Jó olvasgatást!

Egyéb kapcsolódó linkek:

http://www.twitter.com/atM_interaktiv
http://www.facebook.com/atM.interaktiv

(Piackutatás blog)

Megosztom Facebookon!
Megosztom iWiWen!
Megosztom Twitteren!
Megosztom Google Buzzon!
Megosztom Google Readeren!
Megosztom Tumblren!

5 cég, amely hatalmas adathalmazokkal és gamification-nal operál, a piackutatást rombolva

A közelmúltban az „insight business” területén számos új, igen komoly piaci szereplő jelent meg, a legtöbbjük (persze nem mindegyik) a hagyományos értelembe vett piackutatás világán kívülről érkezett. A skála széles: kezdve a pici, induló cégektől egészen a globális óriásvállalatokig – mindenesetre egyre több cég tűzi ki zászlajára a piackutatás forradalmasítását. Ezek összessége egyértelműen bomlasztó hatással van a szakmára, ezt a fajta bomlást azonban senki sem láthatta előre. Esélylatolgatás és helyzetelemzés.

Gamification_00.jpgAmi leszűrhető a folyamatokból az, hogy a fogyasztók megértésének fokozott igénye miatt zajlik mindez ilyen gyors ütemben, míg közben az adatok mennyisége folyamatosan nő. A piackutatás ma nem jelenti az elsődleges csatornáját annak az adatmennyiségnek, amely alapján stratégiai döntések meghozatala történik. Sőt, egyenesen annak marginalizálódása figyelhető meg, hiszen az új piaci módszerek olcsóbban, gyorsabban és hatékonyabban szolgáltatnak adatot, mint a szakma hagyományos modelljei. Érdekes folyamatról van szó, mely arra irányul, hogy igazolja azt a terjedőben lévő elméletet, miszerint a piackutatás fő ereje nem az adatok összegyűjtésében, hanem az insightok generálásában rejlik. Ez az üzenet sokfelé eljutott az utóbbi időben, mind a média, mind a szakma összes rendezvényén megjelent. Úgy tűnik, hogy az új cégek nagy része csupán az adatszolgáltatásra építi fel stratégiáját, az elemzés és a következtetés feladatait meghagyva másoknak; ez nem más, mint elfordulás a régi módszerektől, habár az újaknak még vajmi kevés közük van a kérdőívek helyes technikáihoz. Tekintsük most át ezeket a feltörekvő vállalatokat!

Talán a legjelentősebb közülük az IBM. Egy korábban elkészült felmérés, mely a CMO-kal készült az adatfelhasználás témaköréről, nagyszerűen foglalta össze stratégiájukat. Lássuk a lényeget:

Marcel Holsheimer, az Unica és az SPSS korábbi, az IBM vállalati marketing részlegének jelenlegi vezetője szerint a mai világ ugyanannyi lehetőséget hordoz a cégek számára, mint amennyi veszélyt. Ha valaki a cége online jelenlétét nem veszi komolyan és nem adaptálja megfelelően, az veszélyt jelenthet, de a Facebook, a Twitter és a magas színvonalú elemzőeszközök igénybevétele új utat nyithat a fejlődésre.

Az adatok halmaza Holsheimer szerint „nagyszerű eszköz a cégek számára, amennyiben megfelelően használják fel azt.”

Ennek a felhasználási szintnek az elérése önmagában is kihívás. Ahhoz, hogy a Holsheimer által „tudatos fogyasztók” világának nevezett szintet elérjük, a cégeknek a fogyasztói magatartás megértésében sokkal jobb eredményeket kell felmutatniuk, ehhez pedig az kell, hogy individuum-ként, és ne piacként tekintsenek fogyasztóikra.

Az IBM kérdőíve szerint 19-ből 14, stratégiával foglalkozó CMO (chief marketing officer: marketingigazgató) piacként tekint a fogyasztókra – mind a kutatás, mind a benchmarking, mind a kampányelemzések során. Az IBM szerint ugyanolyan fontos az, hogy a fogyasztókat, mint egyéneket megértsük – fogyasztói vélemények, blogok és közösségi média tartalmak követésével – hiszen mindezzel együtt sokkal komolyabb eredményeket lehet elérni.

„A CMO-k (chief marketing officers) még mindig olyan tradicionális forrásokból dolgoznak, melyeket már évek óta használnak”- mondja Elaine Fletcher, az IBM globális üzleti szolgáltatások részlegétől – „a véleményem azonban az, hogy mindez 2-3 éven belül változni fog.”

Ami a technológiai fejlesztéseket illeti, melyekbe invesztálni kívánnak, a marketingvezetők több, mint 80%-a a közösségi médiát, a fogyasztói elemzést, a fogyasztókkal való kapcsolat javítását és a mobiltelefonos alkalmazásokat jelölte meg. „A marketing ma már sokkal technológia igényesebb, mint pár éve volt”- mondja Holsheimer. „A technológia pedig hazai pálya egy olyan cégnek, mint az IBM.” Holsheimer szerint a jövő az olyan szoftvereké, melyek azt az érzetet keltik, hogy külön szolgáltatással van dolga a fogyasztónak. Jó példa erre a ma is használt elemzéseszközök, melyek lehetővé teszik az online kereskedők számára, hogy termékajánlókat készítsenek a fogyasztóknak azok vásárlási szokásai alapján, vagy éppen az építőipari kereskedések, melyek személyre szabott kuponokat oszthatnak szét a korábbi vásárlások alapján.

Az IBM nem az egyetlen óriásvállalat, amely a piackutatásban fejlődést kíván generálni, hasonlóan gondolkodik a HP, a SalesForce.com, a Google vagy a Facebook.

A nagy adathalmazok és a fejlett elemzési módszerek kombinálása olyan jelentős vívmány, amely esetében – egyes vélemények szerint – csak idő kérdése az, hogy a módszer megfelelő alkalmazásával és a források megjelölésével mikor válik óriási sikerré. Másképpen fogalmazva: az adathalmazok konvergenciájának időszaka előtt állunk, és ebben a tekintetben nincs visszaút.

[…] Bővebben!

Megosztom Facebookon!
Megosztom iWiWen!
Megosztom Twitteren!
Megosztom Google Buzzon!
Megosztom Google Readeren!
Megosztom Tumblren!

A Mindshare QR kódokat vet be a mobiltelefonos kutatásban

Az amerikai székhelyű Mindshare Technologies úgynevezett QR (quick response = gyors válasz) kódok alkalmazásával bővítette módszereit, annak érdekében, hogy a fogyasztók azonnali visszajelzést adhassanak a mobiltelefonon kitöltött kérdőívekkel okostelefonjaik és egyéb mobil eszközeik segítségével.

A Mindshare – amely a valós idejű felmérések és elemzési eszközök fejlesztésére specializálódott – nemrég 20 millió fontos befektetési szerződést írt alá, és kimondott célja, hogy növekedjen, terjeszkedjen a piacon. A cég úgy véli, hogy a QR kódos módszer megkönnyíti a válaszadók dolgát a kérdőívek mobiltelefonos elérésében és ez által a válaszadásban. A kódokat be lehet ágyazni ún. eladóhelyi POS anyagokba (point of sale = értékesítés helye), melyben felkérik a vásárlókat egy vásárlás utáni felmérésben való részvételre, vagy használhatják arra is, hogy visszajelzéseket gyűjtsenek a nem vásárlóktól, megtudakolva azt, miért is álltak el a vételtől.

John Sperry, a Mindshare CEO-ja (ügyvezető igazgatója) szerint, amikor egy fogyasztó (vagy egy vásárlástól elálló) visszajelzést ad a QR-kódnak köszönhetően, az élményei még frissek, így ügyfeleik azonnal célzott válaszokat és véleményeket kapnak. Ez csupán az egyik módja annak, ahogy a Mindshare befolyásolja a mobiltelefonos elérhetőség fejlődését és fejlessze a fogyasztói megismerést.

Megosztom Facebookon!
Megosztom iWiWen!
Megosztom Twitteren!
Megosztom Google Buzzon!
Megosztom Google Readeren!
Megosztom Tumblren!

Egyperces – Hutong, zárt világ

A ’Hutong’ sikátort, utcácskát jelent; a hutongok Peking régi negyedeinek jellegzetes keskeny utcái. Nem egyszerűen csak utcák, hanem egy évszázados hagyományokkal rendelkező életforma utolsó zárványai, melyek sajátos karaktert kölcsönöznek az általuk átszőtt városrészek arculatának. A hutong nemcsak városépítészeti fogalom, hanem egy tradicionális és eltűnőben lévő életforma szimbóluma. 1950-ben még közel 6000 hutong létezett Pekingben, számuk azóta több ezerrel csökkent a modernizációnak köszönhetően. Csak néhány helyen maradt meg a hagyományos pekingi családi ház (udvarház) – ami földszintes hosszúkás ház, és U-alakban egy kis udvar köré épül. (Adatforrás: Wikipedia, útleírások)

A kifelé zárt udvarházak élete bent sajátos mederben folyik, a hutongok lakói egymás előtt élik életüket, mindent egymás előtt tesznek (állítólag házaséletet is egymás előtt élnek)… Belterjes világ, saját szabályokkal. Egy hutongba belépve valószínűtlen világban találjuk magunkat, érvényüket vesztik a kinti realitások. Egy hutong és egy modern utca távolsága térben néhány tíz méter, időben pedig néhány száz év.

Mindez a hazai kutatási iparról jutott eszembe, ahol gyakorlatilag mindenki mindenkit ismer (vagy személyesen, vagy hallott, olvasott róla), ugyanakkor a kifelé irányuló kommunikáció meglepően szegényes. Úgy tűnik, a ’kutatási hutong’ lakói mindössze háromféle típusú kommunikációt folytatnak a külvilággal (a gazdasági élet szereplőivel, döntéshozókkal, megbízókkal, médiával). Első a sajtóközlemények unalmas, ám hatékony területe. A hírekre éhes médiát persze csak a legnagyobbak tudják folyamatosan „etetni” (Ipsos, GfK, Nielsen,…), ez az út mások számára nem áll nyitva. Tévúton járnak azok a kisebb cégek, melyek ezzel próbálkoznak – csak az idejüket és energiájukat pocsékolják, teljesen hatékonytalan ez számukra. Ez csak ipari méretekben tud igazán jól működni, a folyamatos hírgyártás pedig elképesztően erőforrás-igényes (anyagi+humán).

Elméletileg ennél érdekesebb lenne a konferenciákról, módszertani kérdésekről szóló alkalmi interjúk, tudósítások területe – de a valóságban sajnos rajtunk kívül senkit nem érdekelnek, egyébként pedig sem nem hatékonyak, sem nem előremutatók.

A harmadik féle próbálkozás a blogok, Twitter, Facebook világába vezet. Túl sok izgalom itt sem fenyeget, a cégek sok esetben a sajtóközleményeiket posztolják, tweetelik. A kutatók ügyetlenül, esetlenül használják a kommunikációs csatornákat; talán nincs mondanivalójuk, vagy a koncepció hiányzik? Ajánlanék azért 2+1 forrást, ami nekem tetszik. Az egyik a Terepnapló blog, mely sajnos hónapokig inaktív volt. Teljes mértékben egyedi, hasonló karakterű kutatási blog nincs több, hátborzongató részletességgel, alapossággal találkozhatunk a szerző elemzéseiben – várjuk a folytatást, új posztokat. A másik Pintér Robesz, aki egyszemélyes intézményként vállán viszi a szakmai kommunikációt. Más kutatók figyelmébe: az nem kommunikáció, ha időnként odadobtok egy linket a Twitteren/Facebookon, ami saját anyagaitokra mutat. Értékes, előszűrt tartalom, önálló gondolatok kellenek, konferenciákról pedig 1-1 kulcsmondat – Robesztől tessék ellesni a know-how-t. (Érdekes egyébként, hogy a színvonalas kommunikáció mennyire nem cégekhez, hanem konkrét személyekhez köthető; ha az Ipsosnak nem lenne Robesze, akkor ugyanúgy csak sajtóközleményei lennének, mint a GfK-nak, vagy bármelyik nagyobb kutatóintézetnek, akiknek jelenleg nincs saját Robeszük. Kevés olyan ember van, aki ügyesen mozog az online térben – olyan még kevesebb, aki online+offline is hozza a szintet –, ez nem működik úgy, hogy kijelölünk valakit a cégtől, oszt’ majd kommunikál ezerrel.)
A +1 forrás a nemrég megjelent Marketingkutató magazin, ahol egyelőre inkább a formát, a hazai piacon (ezen belül is a hazai kutatási iparágban) újszerű megvalósítást, kreativitást lehet díjazni. A forma, a keretek rendben vannak, a kialakítás láthatóan igényes, most már „csak” első osztályú tartalommal kell megtölteni – ez lesz a nehezebb; az online magazin egyébként az NRC (Klenovszki János) fejlesztése, print változatban is elérhető szerencsésebb konferenciázóknak, azt még nem láttam. Részemről ennyi, amit jelenleg ajánlani tudok. (Magunkat – blog, Piackutatás Hírek – nem minősítem, nem az én dolgom.) Még néhány gondolat. A kvantisok képtelenek elszakadni a számoktól; egy kvalitatív területen (vagy ott is) járatos kutató szerintem sokkal nagyobb eséllyel indulhat a kommunikációs versenyben. A kis/közepes cégek pedig kizárólag kreatív, egyedi kommunikációval emelkedhetnek ki, nem érdemes (de nem is lehet) a nagyokat másolni. Az lehet a gond, hogy az analitikus gondolkodásért (ami a szakmában alapkövetelmény), illetve a kreativitásért az agynak teljesen más területe felelős. Talán ezért ritka a kreatív kutató (többnyire olyan eredetiek, mint egy kamu Rolex). És talán ezért száraz, unalmas sok piackutató, sok cég kommunikációja. Átlagostól eltérően „huzalozott” agyú piackutatók előnyben. Jó lenne sokkal több kommunikációs próbálkozást látni legalább ezektől az emberektől. (Ki a hutongból!)

(Ha pedig a média nem foglalkozik velünk, majd csinálunk magunknak saját médiát.)

(Piackutatás blog)

Megosztom Facebookon!
Megosztom iWiWen!
Megosztom Twitteren!
Megosztom Google Buzzon!
Megosztom Google Readeren!
Megosztom Tumblren!