2011. január 3-án kezdte meg működését a Heves Megyei Kormányhivatal Integrált Ügyfélszolgálati Irodája, közkeletűbb nevén a „Kormányablak”. A Kormányablakok megjelenése országosan egységes sztenderdek alapján történik, ami mind arculatában, külső megjelenésében, mind a megfelelően képzett és felkészült ügyfélszolgálati munkatársak alkalmazásával biztosítja az állampolgárok számára a megfelelő színvonalú ügyintézést.
A Kormányablak jelenleg 2 munkaállomással üzemel Egerben a Klapka György út 9. szám alatt a Munkaügyi Központ ügyfélszolgálatán, de attól térben és látványilag is elkülönült helyszínen. A Kormányablak nyitvatartási rendje igazodik az állampolgári elvárásokhoz, ezért minden munkanap 8.00 órától 20.00 óráig terjedő általános nyitvatartással várja az ügyfeleket.
A Kormányablak működése az Elektronikus közigazgatás operatív program 2009-2010. évi akciótervének módosításáról, Integrált Ügyfélszolgálati Rendszer kialakítása, és az Elektronikus ügysegédi rendszer kialakítása kiemelt projektek nevesítéséről szóló 1225/2010. (XI. 8.) Korm. határozat alapján, az „Integrált Ügyfélszolgálati Rendszer kialakítása a hazai konvergencia régiókban” című projekt keretében valósul meg.
A Kormányablak feladatait a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 21-23. §-a és 2. számú melléklete határozta meg.
Heves Megyei Kormányhivatal Integrált Ügyfélszolgálati Iroda feladatai
A) ÜGYINDITÁS
A kormányhivatal ügyfélszolgálati irodája a következő ügyekben tájékoztatja az ügyfelet az eljárás menetéről, valamint az eljárással kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről, továbbá segítséget nyújt az ügyfélnek a kérelem kitöltésében:
1. személyes megjelenés útján kezdeményezhető Első Ügyfélkapu létesítése.
2. előterjeszthetők a következő kérelmek:
a) gyermekgondozási segély igénylése,
b) anyasági támogatás igénylése,
c) családi pótlék igénylése,
d) gyermeknevelési támogatás igénylése,
e) a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17. § (9) bekezdése szerinti kártalanítás, (A Kormány által, a megvalósítandó gyorsforgalmi út számára rendeletben megállapított nyomvonallal érintett területsávon – a rendelet hatálybalépésétől számított négy éven belül – tilos a terepviszonyokat megváltoztató munkát végezni. Ez a tilalom a megjelölt időtartamon belül az ingatlan vagy egy része állami tulajdonként való birtokba vételéig áll fenn. A tilalommal, illetve használati korlátozással bekövetkező akadályoztatás (az ingatlannak gyorsforgalmi út céljára történő rendelkezésre tartása) miatt a tulajdonos (haszonélvező) javára az akadályoztatás (rendelkezésre tartás) időtartamára, jellegére, az akadályoztatást megelőző használathoz képest megállapítható mértékére figyelemmel egyszeri kártalanítást kell fizetni. Ha az ingatlan gyorsforgalmi út céljára történő megszerzése adásvétellel történik, a kártalanítás az építtető és a tulajdonos (haszonélvező) közötti megállapodás tárgya, azt a kisajátítás esetén pedig a kisajátítási kártalanítás összegének megállapítása során, a kisajátítással kapcsolatos esetleges értékveszteség körében kell figyelembe venni.)
f) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 22. §-a szerinti utazási költségtérítés igénylése. (A járóbeteg-szakellátásra, a fekvőbeteg-gyógyintézetbe, továbbá gyógyászati ellátásra, rehabilitációra beutalt biztosítottat utazási költségeihez támogatás illeti meg, ha orvosszakértői vizsgálatra utalták vagy rendelték be; vagy ha a beutalás olyan egészségügyi szolgáltatóhoz történik, amely a biztosított területi ellátására kötelezett, vagy amely a biztosított lakóhelyéhez (tartózkodási helyéhez) közelebb esik, ha az oda történő beutalásba a biztosított beleegyezett; vagy a megfelelő feltételekkel rendelkező, bármely más – a biztosított lakóhelyéhez (tartózkodási helyéhez) legközelebb eső – egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalás esetén, ha az egészségügyi szolgáltató által nyújtott ellátás biztosítására az egyéb egészségügyi szolgáltatók szakmai indokok alapján nem alkalmasak. Amennyiben a biztosított a fent említett egészségügyi ellátást azért veszi beutaló nélkül igénybe, mert egészségi állapota az azonnali ellátását indokolta, az egészségügyi szolgáltatótól otthonába (tartózkodási helyére) történő utazási költségeihez való támogatásra jogosult. A biztosított a gyógyászati segédeszköz próbájával, illetve kiszolgáltatásával kapcsolatos utazási költségeinek támogatására akkor jogosult, ha a gyógyászati segédeszközt a tartózkodási helyéhez legközelebb eső, a rendelt gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatására az egészségbiztosítóval szerződött forgalmazónál szerzi be. A fogyatékos gyermek korai fejlesztését és gondozását, fejlesztő felkészítését nyújtó intézmény igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költségekhez támogatás jár. A betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló szervezett szűrővizsgálat igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költséghez támogatás jár. A biztosított a támogatásra akkor jogosult, ha a jogszabályban meghatározott szűrővizsgálatot behívás alapján vette igénybe. Az utazási költséghez nyújtott támogatás a biztosítottat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendeletben foglaltak szerint illeti meg. Helyi közlekedési eszköz igénybevételéhez nem jár támogatás.)
g) önkormányzati hatáskörbe tartozó szabálysértési ügyekben a határozat végrehajtásának mellőzésére irányuló méltányossági kérelem.
B) IRÁNYÍTÓ TÁJÉKOZTATÁS
A Kormányablak tájékoztatást nyújt az ügyfélnek az eljárás menetéről valamint az eljárással kapcsolatos ügyféli jogokról és kötelezettségekről a következő ügyekben:
a) a Magyar igazolványok, Magyar hozzátartozói igazolványok által biztosított diákkedvezmények bejegyzésére, visszavonására irányuló eljárás,
b) a Magyar igazolványok, Magyar hozzátartozói igazolványok által biztosított pedagógus és oktatói kedvezmények bejegyzésére, visszavonására irányuló eljárás,
c) Magyar igazolvány és Magyar hozzátartozói igazolvány kiadásában való közreműködés,
d) a bemutatott külföldi okiratok elfogadhatóságának elbírálása, amennyiben nem magyar állampolgár kíván Magyarországon házasságot kötni, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni,
e) Magyarországon élő magyar állampolgár, hontalan, illetőleg a menekültként elismert személy külföldön történő házasságkötéséhez, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez szükséges tanúsítvány kiadása,
f) gyermekgondozási díj igénylése,
g) terhességi-gyermekágyi segély igénylése.
C) ÜGYSEGÉDI SZOLGÁLTATÁS
Az ügysegédi szolgáltatási folyamat az ügyfél által igénybe venni kívánt ügysegédi szolgáltatásban való tájékoztatást, szükség szerint az ügyfél részére ügyfélkapu nyitását, illetve az ügyfélkapun keresztül az adott szolgáltatás igénybevételének támogatását és eredményének értelmezését biztosítja.
1.) A kormányhivatal ügyfélszolgálati irodája lehetőséget biztosít arra, hogy az ügyfél az ügyfélkapun keresztül
a) az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában róla nyilvántartott adatokat megtekintse,
b) az ingatlan-nyilvántartásból az ingatlanok adatait nem hiteles és elektronikusan hitelesített tulajdoni lap másolat lekérdezésével, valamint térképmásolat lekérdezésével megismerje.
2.) A kormányhivatal ügyfélszolgálati irodája az ügyfelek azonosítását követően egyedi ügyük intézéséhez internetes kapcsolati lehetőséget, szakmai és informatikai segítséget nyújt:
a) egyéni vállalkozói tevékenység elektronikus bejelentéséhez,
b) egyéni vállalkozói tevékenység adatváltozásának elektronikus bejelentéséhez,
c) egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és szünetelés utáni újrakezdésének elektronikus bejelentéséhez,
d) egyéni vállalkozói tevékenység megszűnésének elektronikus bejelentéséhez.
3.) A kormányhivatal ügyfélszolgálati irodája tájékoztatást nyújt az egyéni vállalkozást alapítani kívánó természetes személyeknek, és az egyéni vállalkozóknak:
a) az egyéni vállalkozás működési szabályairól, képesítéshez kötött gazdasági tevékenység esetén a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményekről,
b) bejelentéshez vagy hatósági engedélyhez kötött gazdasági tevékenység esetén – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – a szükséges bejelentésekről, hatósági engedélyekről és az engedélyező, továbbá bejelentést fogadó hatóságok elérhetőségéről. Tovább a folytatáshoz →
