Budapest, 2012. május 2., szerda (MTI) – A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 175,93 pontos emelkedéssel, 18.410,96 ponton nyitott szerdán.
A legutóbbi, pénteki záró értékéhez képest 0,96 százalékkal erősödött.
– MTI -
Budapest, 2012. május 2., szerda (MTI) – A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 175,93 pontos emelkedéssel, 18.410,96 ponton nyitott szerdán.
A legutóbbi, pénteki záró értékéhez képest 0,96 százalékkal erősödött.
– MTI -
Budapest, 2012. május 2., szerda (MTI) – Az árfolyamok erősödésére számítanak a szerdai nyitásban a BÉT-en az MTI által megkérdezett elemzők.
A külső és a belső tényezők is adottak az erős nyitáshoz Német Sándor, a Buda-Cash Brókerház Zrt. kereskedelmi igazgató-helyettese szerint. Világszerte kedvező az általános részvénypiaci hangulat. Magyarország kockázati megítélése javult a múlt héten az IMF-tárgyalások hírére, ennek a szakértő szerint tart a hatása, és a forint is erősödni tudott.
Szintén erős nyitásra számít Csáky Attila, az UniCredit Bank Hungary Zrt. kereskedési igazgatója. Elmondta: jelentősen erősödött a forint, ami főleg az OTP árfolyamát fogja támogatni.
Balásy Zsolt, az MKB Bank elemzője szerint a jó nemzetközi hangulat és a forint erősödése miatt felfelé nyitás várható, bár – ahogy írja – korrekció előfordulhat.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 50,39 pontos, 0,28 százalékos emelkedéssel, 18.235,03 ponton zárt pénteken.
A részvénypiac forgalma 9,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a gyengülő OTP kivételével emelkedéssel zárták a napot.
A Mol 40 forinttal, 0,22 százalékkal 17.900 forintra erősödött, 851,5 millió forintos forgalomban. Az OTP részvények ára 31 forinttal, 0,81 százalékkal 3.810 forintra csökkent, forgalmuk 6,7 milliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom árfolyama 6 forinttal, 1,11 százalékkal 546 forintra nőtt, forgalma 1,4 milliárd forint volt. A Richter papírok árfolyama 635 forinttal, 1,72 százalékkal 37.485 forintra emelkedett, a részvények forgalma 292,8 millió forintot ért el.
– MTI -
Budapest, 2012. május 2., szerda (MTI) – Az oktatási államtitkár nem tartja elképzelhetőnek, hogy 2014. január 1-jéig elhalasszák a pedagógus-életpályamodell bevezetését. Erről Hoffmann Rózsa az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt szerda reggel.
Az oktatási államtitkár azt mondta: a kormány felismerte a pedagógus-életpályamodell bevezetésének szükségességét.
“Úgy látom és úgy remélem, hogy a körülmények adottak lesznek” – mondta Hoffmann Rózsa az eredeti dátumra, a 2013. szeptemberi bevezetésre utalva.
Ez akár pedagógusnapi üzenetként is megfogalmazható – folytatta, és azt kérte, bízzanak benne, ez a kormány képes lesz arra, hogy sok évtizedes adósságot törlesszen, és a pedagógusokat olyan pozícióba emelje a magyar társadalomban, amely a munkájuk alapján megilleti őket.
Hozzátette: a kormányzás megkezdése óta kiemelt területe az oktatáspolitikának a pedagóguspolitika. Hoffmann Rózsa szerint csak úgy lehet az oktatásügyet megújítani, ha motivált és jól képzett pedagógusok dolgoznak benne. Ezért tűzték zászlójukra a modellt, amelyet a kormány és az Országgyűlés is elfogadott, és mindmáig érvényes.
Fájlalta, hogy a Széll Kálmán Terv 2.0 mondatait – mint megjegyezte – rosszul interpretálják, ez ugyanis úgy kezdődik, hogy az életpályamodell 2013 szeptemberében lép életbe. Ezt követi az a mondat, hogy ha a makrogazdasági körülmények indokolják, esetleg vizsgálni kell a 2014. január 1-jei, csúsztatott bevezetést – közölte Hoffmann Rózsa.
Az oktatási államtitkár a Nemzeti alaptantervre (Nat) vonatkozó felvetésre megerősítette, hogy bekerülnek Wass Albert művei, illetve Kertész Imre Sorstalanság című regénye. Arra törekedtek, hogy azok a művek, amelyek vitán felül állnak, kerüljenek be az első, ötödik és kilencedik évfolyamon 2013-tól felmenő rendszerben életbe lépő Natba – jelezte az államtitkár.
További kérdésre a felsőoktatásról szólva azt mondta: a megszorítás tény, de ebből nem következik, hogy egyetemeket, főiskolákat be akarnak zárni.
Átalakításra szükség van, de bezárásokat nem terveznek – erősítette meg az oktatási államtitkár. Mint mondta, át kell gondolni az intézmények képzési szerkezetét, gazdaságos működtetését, és “meg kell tenni azokat az intézkedéseket, amelyek javítanak a helyzeten”. Hozzátette: az intézményekkel napi tárgyalásban vannak, és belátták, hogy nem folytatható így tovább.
– MTI -
Zalaegerszeg, 2012. május 2., szerda (MTI) – Az önkormányzati lakásokban élő emberek részvételével újítják fel Nagykanizsán a ligetvárosi barakképületeket, így a családok napi 5600 forinttal törleszthetik adósságukat – írta szerdai számában a Zalai Hírlap.
A programba csaknem 20 családot vont be az ötletgazda Szociális Építőtábor Egyesület – nyilatkozta a napilapnak Kovács Vera, az egyesület elnöke. Az egyesület tagjai a lakók segítségével az ingatlanok külső hőszigetelését, a falak újravakolását, színezését és a nyílászárók passzítását végzik el. Kilenc lakást korszerűsítenek, és sor kerül további 27 lakás födémszigetelésére is.
A munkálatok a napokban kezdődtek el, és előreláthatóan május közepéig tartanak. A korszerűsítés becsült költsége 8,2 millió forint, melynek közel a felét az önkormányzat finanszírozza. Az építőanyagot és a fennmaradó összeget adományokból, vállalkozók, építőipari cégek felajánlásaiból teremtik elő.
A bérlakásban élők közül sokan munkanélküliek, akik másként nehezen tudnának kikeveredni az adósságspirálból – olvasható a napilapban.
– MTI -
Fix összegű adó a mobilhálózat használata után? Luxusadó a mobilkészülékekre? Netán adófizetés a SIM-kártyák regisztrálásakor? Vagy csak extra sarc a telefonálás és az SMS-küldés után? A politikusok a világ több országában igencsak leleményesek, amikor a telekommunikációs szolgáltatások megadóztatásáról van szó – írja a portfolio.hu.Magyarországon idén júliustól vetnének ki telefonadót, amely egyelőre ideiglenesnek tűnik, az amerikai példa alapján azonban akár évtizedekig velünk maradhat az extra teher. A tengerentúlon ugyanis az első alkalommal 1898-ban kivetett telekom adó hatályát 1932-től 2006-ig különféle indokokkal 29-szer (!) hosszabbították meg, így folyamatosan több mint 7 évtizeden keresztül gyarapította az államkasszát.
Forgalmi adó
Indirekt adó, amelyet termékek és szolgáltatások után kell megfizetni, egyes országokban a telekommunikációs szolgáltatások az általános adókulcsnál magasabb kulccsal adóznak, így például Pakisztánban ezen szolgáltatások után 3,5 százalékponttal magasabb adót kell fizetni.
Importált termékekre kivetett adó
Elsősorban a fejlődő országokban alkalmazott adó, amelyet a fogyasztók az importált mobilkészülékek vagy akár importált SIM kártyák után fizetnek. Az adó mértéke vagy a termék árának százalékában van meghatározva, vagy fix összeget kell fizetni.
Luxusadó
Egyes országokban még mindig luxuscikként tekintenek a mobiltelefonokra, ezért magas adóval sújtják megvásárlásukat. Gabonban például a mobiltelefonok, mint importtermékek után 30 százalékos adót és ezen felül egy 5 dolláros díjat kell fizetni.
Speciális telekommunikációs adó
A világ több országában vetnek ki speciális adókat a mobiltelefonálásra, több afrikai országban például a hang- és az SMS-forgalom után a forgalmi adón felül egyéb adót is fizetni kell, de például Törökországban a SIM kártya aktiválását is adó terheli.
Szektorális adó
Egyes országokban, így például Magyarországon, Horvátországban vagy Ghánában is a szolgáltatókra vetettek ki különadókat. Magyarországon az idén kifutó különadót a telekommunikációs szolgáltatók árbevételére vetették ki, Horvátországban a mobilszolgáltatások utáni bevételeket adóztatják meg, míg Ghánában a mobil szolgáltatásokra egy speciális, egészségbiztosítási adót vetettek ki.
Forrás: portfolio.hu