Címke: Magyarország

Kamion ütközött egy személygépkocsival az M5-ös autópályán Kecskemét határában

Kecskemét, 2012. május 2., szerda (MTI) – Egy ember súlyosan, négy könnyebben megsérült, amikor egy személygépkocsi egy kamionnal ütközött az M5-ös autópályán szerda reggel Kecskemét határában; a mentés után félpályán megindult a forgalom – közölte a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI-vel.

Mihályné Bornemisza Eleonóra alezredes elmondta: a súlyos sérültet mentőhelikopter szállította el, ezért rövid ideig teljes útzár volt a Kecskemétről Budapest felé vezető oldalon.

Egy román rendszámú kamion haladt Budapest irányába a külső forgalmi sávban, amikor egy szintén román rendszámú személygépkocsi hátulról beleszaladt, majd mindkét gépjármű az út melletti árokba sodródott – mondta a szóvivő.

A személygépkocsiban utazó öt ember sérült meg.

– MTI - 

Szentmisét tartanak Mindszenty József születésének 120. évfordulóján Esztergomban

Budapest, 2012. május 2., szerda (MTI) – Szentmisét mutat be Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek Mindszenty József bíboros születésének 120. évfordulóján szombaton az esztergomi bazilikában, a néhai főpásztor sírja felett. A szertartáson szentbeszédet mond Carlo Caffarra bíboros, bolognai érsek – közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) sajtószolgálata az MTI-vel.

Mint írták, az idén a magyarság világszerte megemlékezik az utolsó esztergomi hercegprímásról. Szlovákiában az emlékév Révkomáromban kezdődött, és Rómában, Bécsben és Münchenben is ünnepi szentmisét tartottak a tiszteletére.

A Legfőbb Ügyészség néhány héttel ezelőtt meghozott határozatával véglegesen lezárult Mindszenty József rehabilitálási eljárása, amelyet Erdő Péter bíboros kezdeményezett. A Legfőbb Ügyészség már 1989 végén perújítási nyomozást rendelt el, a mostani határozat pedig a korábbi perújítási nyomozás hivatalos lezárását jelenti.
Erdő Péter bíboros ennek kapcsán közleményt adott ki, amelyben kifejtette: “ez az esemény egy szenvedésekkel teli, hosszú történet összefoglalása”, amely reménye szerint “hozzájárul múltunk igazságának megismeréséhez, népünk lelki gyógyulásához és felemelkedéséhez”.

Az MKPK “Mindszenty József és kortársai: vértanú és hitvalló püspökeink” címmel a budapesti Központi Papnevelő Intézetben rendezett tudományos napján Erdő Péter megnyitó beszédében hangsúlyozta: Mindszenty József már 1944-es püspöki kinevezésétől az a személyiség volt, aki “vonatkoztatási pont” lehetett a hívek számára, és ő volt az, akire a támadások elsősorban irányultak.

Szombathelyen állandó kiállítással tisztelegnek Mindszenty József emléke előtt, az ottani székesegyházban Alberto Bottari de Castello pápai nuncius, valamint a magyar katolikus püspöki kar tagjainak jelenlétében Erdő Péter mutatott be hálaadó szentmisét. Az istentiszteleten Mindszenty József mielőbbi boldoggá avatásáért is imádkoztak.

Mindszenty Józsefről az MKPK állandó bizottsága közleményben is megemlékezett. Ebben olvasható: “személye jelképpé magasodott, a magyar katolikus közösség és az egész megkínzott és elnyomott magyar nép jelképévé”. A dokumentum emlékeztetett arra, hogy Mindszenty József felemelte szavát a rasszizmus és a zsidóüldözés ellen, és követelte, hogy a nácik és a nyilasok adják fel harc nélkül a Dunántúlt, és ne folytassák az értelmetlen pusztítást. A háború után a svábok kitelepítése ellen és a Csehszlovákiából elűzött magyarok érdekében szólt, valamint ellenállt a sztálinista diktatúra vallást pusztító nyomásának.

Mindszenty József 1892-ben Csehimindszenten született Pehm József néven. 1915-ben szentelték pappá, káplán és hitoktató volt Felsőpatyon, majd 1917-től a zalaegerszegi állami fiúgimnázium hittanáraként tevékenykedett. 1919. február 9. és május 15. között letartóztatásban volt Szombathelyen, a direktórium kiutasította Zala vármegyéből, szülőfalujába internálták.

1919-től Zalaegerszeg adminisztrátora, 1921-től plébánosa volt, 1927-től a szombathelyi egyházmegye zalai részének püspöki biztosaként 19 új templomot, 7 plébániaépületet, 9 misézőhelyet, 12 iskolát építtetett. 1937-ben pápai prelátus lett. XII. Pius pápa 1944-ben veszprémi püspökké nevezte ki.

1944 november 27-én letartóztatták, és előbb Veszprémben, majd Sopronkőhidán, végül Sopronban raboskodott, onnan térhetett vissza Veszprémbe. XII. Pius pápa 1945. augusztus 16-án kinevezte esztergomi érsekké, 1946. február 21-én pedig a pápa bíborossá kreálta a római Szent Péter-bazilikában.

Mindszenty Józsefet 1948. december 26-án törvény- és jogellenesen letartóztatták, majd koholt vádak alapján 1949. február 8-án első fokon, július 6-9-én másodfokon életfogytiglani fegyházra ítélték, ami a keresztény világban nagy felháborodást váltott ki. XII. Pius pápa megdöbbenéssel tiltakozott az igazságtalan és jogtipró ítélet ellen, az ENSZ közgyűlése megbélyegezte a kormány eljárását, és nemzetközi sérelemnek nyilvánította a bíboros bebörtönzését.

Hat év budapesti börtön után megromlott egészsége miatt 1955. augusztus 17-től Püspökszentlászlón, november 2-tól Felsőpetényben tartották fogva. Az 1956-os forradalom kitörése után október 30-án szabadították ki fogságából. Nagy Imre miniszterelnök kérésére november 3-án este 15 perces beszédet mondott a Szabad Magyar Rádióban, kiállt a nemzeti szabadságharc céljai mellett, és a polgári demokrácia jövőképét vázolta fel. November 4-én hajnalban a szovjet csapatok támadása után az Egyesült Államok nagykövetségén kért és kapott menedéket.

A Kádár-kormányzat Mindszentyt nem engedte visszatérni érseki székébe. Több alkalommal döntött Mindszenty a nagykövetség elhagyásáról, de ezt külső tényezők megakadályozták. Végül, teljesítve VI. Pál pápa kérését, 1971. szeptember 28-án elhagyta a követséget, és Rómába, majd Bécsbe ment.

Haláláig Bécsben, a Pázmáneum épületében lakott. Lelkiismereti kötelességének érezte, hogy a világban szétszóródott magyarokat hitükben és magyarságukban erősítse, ezért intenzív lelkipásztori munkába kezdett, nyugat-európai városokban és búcsújáróhelyen felkereste a magyarokat, s hosszabb lelkipásztori útra indult Kanadába, az Egyesült Államokba, Dél-Amerikába, Dél-Afrikába, Ausztráliába és Új-Zélandba. 1974-től, a pápa utasításának megfelelően, nem használta érseki címét.

Mindszenty József 1975-ben halt meg, Mariazellben temették el, 1991-ig magyarok sokasága rótta le tiszteletét sírjánál. 1990. május 18-án a magyar Legfelsőbb Bíróság kinyilvánította, hogy Mindszenty József ártatlan. Holttestét 1991. május 4-én ünnepélyesen hazahozták, és újratemették az esztergomi bazilika kriptájába. A mártír sorsú bíboros boldoggá avatási eljárása jelenleg folyamatban van a Vatikánban.

– MTI - 

Jegyzet – Fegyvert láb-hoz!

Miközben “egy ország ünnepelte azt, hogy IMF-hitel ügyben Orbán Viktor letette a fegyvert”, Csaba László akadémikus szerint lehet, hogy Magyarország mégsem tud majd megállapodni az IMF-fel a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió tárgyalásokhoz való eltérő hozzáállása miatt. Petneházi Attila jegyzeteA kijelentésnek – meglepő tartalmán túl – az ad pikantériát, hogy a felvetés az Orbán Viktort tanácsokkal ellátó közgazdászok körébe tartozó professzortól származik. Szerinte az Európai Unió alapvetően politikai kérdésként értelmezi a hitelről szóló döntést, míg a Nemzetközi Valutaalap tisztán gazdasági megfontolásokat vesz figyelembe.

Magyarország várhatóan 20 milliárd forintos készenléti hitelt kap a nemzetközi szervezetektől, miközben nekünk csupán elővigyázatossági hitelkeretre lenne szükségünk. A különbség érdemi, hiszen nem mindegy, hogy az ország szekerét további súlyos tízmilliárdok elköltésével, vagy pusztán egy lehetőség felvillantásával sikerül kihúzni a kátyúból. Van mire “gyúrni”, hiszen az elmúlt napok történései bebizonyították, hogy egy esetleges megállapodásnak már a híre is azonnali forinterősödést, állampapír-piaci hozamcsökkenést és részvénypiaci ralit eredményezhet.

petnehazi@inform.hu

Dr. Helmeczy László: téves a jogi okfejtés

Nyíregyháza, Győr - A szakember szerint törvénysértő a másodfokú ítélet, amit a Főügyészség felülvizsgálati kérelme alapján a Kúria orvosolhat.
Az első fokon életfogytiglani fegyházra ítélt Raffael Sándort és Németh Győzőt 18-18 év börtönbüntetésre ítélték, míg Sztojka Iván 20 év fegyházbüntetését 8 év börtönre változtatta dr. Nagy Zoltán tanácsa pénteken a Győri Ítélőtáblán. Marian Cozmát, az MKB Veszprém és a román kézilabda-válogatott játékosát 2009. február 8-án gyilkolták meg a veszprémi Patrióta lokál előtt, a segítségére siető sporttársait, a szerb Zarko Sesumot és a horvát Ivan Pesicet életveszélyesen megsebesítették. Az indoklás szerint nem lehet a vádlottak akarategységére következtetni, mivel Raffael Sándor indulatos állapotában szúrási szándékát rögtön megvalósította, Németh Győző nem vett részt a Marian Cozma elleni támadásban, arra pedig nem mutatnak konkrétumok, hogy Sztojka Iván a halálos szúráskor támadta volna Marian Cozmát, így tevékenysége legfeljebb fenyegető jelenlétként értékelhető. Lényegében ezen okok miatt enyhítette az Ítélőtábla a Veszprémi Törvényszék első fokú ítéletét

– Mindenkinek tiszteletben kell tartani a független magyar bíróság ítéletét, de 30 éves pályám tapasztalatából kiindulva azt gondolom, szakmai problémák vannak ezzel az ítélettel. A Győri Ítélőtábla minősítésre vonatkozó megoldása álláspontom szerint törvénysértő  – mondta el érdeklődésünkre dr. Helmeczy László, a Cozma család jogi képviselője, aki egy magyar-román labdarúgó emlékmeccsen, mint az MLSZ alelnöke találkozott a díszvendég édesapával, Peter Cozmával. Beszélgetésük során szóba került az olaszliszkai ügy is, s mikor kiderült, hogy a sértett család jogi képviselője volt az ügyvéd, elhangzott a kérés, hogy képviselje a Cozma család érdekeit is. –  Azt, hogy Sztojka Iván szerepét még bűnsegédi tettnek sem minősítette az Ítélőtábla, nehéz megmagyarázni. Az első fokú ítélet által megállapított tényállás szerint, amelyen a Győri Ítélőtábla sem változtatatott, melyen bizonyítást nem vett fel, Raffael Sándor, Németh Győző, Sztojka Iván, Pál Gábor és Bihari Csaba is az események kezdetétől bántalmazzák Mariann Cozmát, és társait. Raffael már lent a bárban megszúrja, és társaival együtt ütlegeli a fegyvertelen sportolókat majd a felszínre menekülőket követik a támadók. Ugyan a halálos szúrást Raffael Sándor vállalta magára, de meggyőződésem szerint egyedül, szemtől szemben nem lett volna képes megszúrni a magas, erős, jó reflexű sportembert. Ehhez kellettek a segítők, akik ütötték, megosztották a figyelmét Marian Cozmának. Az Ítélőtábla indoklása szerint a bár előtt már másodszor szúrt az áldozatba „azonnalos szándékkal” Raffael. Sztojka Iván nem szúrt, így nem is társtettes, még csak nem is bűnsegéd, gyakorlatilag ezért szabott ki rá 20 év helyett 8-at a másodfokú bíróság. Megállapította a bíróság, hogy a második szúrás után földre kerülő Marian Cozmát, Raffael és Sztojka kétszer fejbe és egyszer hátba rúgja miközben a Cozma segítségre siető Iván Pesicet Németh Győző vesén szúrta életveszélyes sérülést okozva. Az ilyen ítéleti tényállás mellett álláspontom szerint téves az Ítélőtábla tényállásából levont jogi okfejtése, jogi következtetése, ami a kiszabott büntetések jelentős enyhítését eredményezte.

Az indoklásban elhangzott „testközeli jelenlétről” a következőket mondta dr. Helmeczy László:  – Tudok olyan eseti döntést, amikor egy másik ügyben az egyik elkövető nem bántalmazza a sértettet, „csupán” annak megkötözésében segít, mégis megállapította a bíróság, hogy pszichikai bűnsegéd volt. Az állandóan követett bírói gyakorlat ismeretében álláspontom az, hogy az Ítélőtábla ítélete törvénysértő. Kérni fogom a Legfőbb Ügyészséget a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére. Sértetti képviselőként nekem csupán erre van lehetőségem. A két ölési cselekmény, a Cozma sérelmére elkövetett emberölés, és a Pesic sérelmére elkövetett kísérlet lehet ugyan más, de szerintem ott sem állt távol egymástól a szándékegység. Ezek az elkövetők nem először vették elő a kést, székkel, törött üveggel támadtak már lent is a sportolókra. Nem véletlen az, hogy a hozzátartozók megtapsolták Sztojka Iván esetében a „csak 8 éves” büntetést.– A polgári perben semmit nem fogok változtatni a kereseten, mert szerintem nem csak Raffael okozta a kárt, hanem a többiek is. Vagyoni, és nem vagyoni kárt egyaránt. Néhány alperes esetében lassan a jogalap is kérdéses lesz, miközben többször elhangzott, hogyan támadtak a vádlottak. Túlerőben kitartóan élet kioltására alkalmas eszközökkel támadtak. Nem könnyítette meg a sértett család számára az Ítélőtábla döntése a kártérítési eljárást. Az Ítélőtábla szóbeli indoklása elhangzott, de az írásbeli indoklásra még várunk. Nem érzem úgy, hogy a Veszprémi Törvényszék első fokon született súlyosabb ítélete elfogultságból született. Az Ítélőtábla iratok alapján máshogy vélekedett. Nem a bosszúvágy hajtja a sértetti képviselőt , mert az emberi életet semmi nem pótolhatja, sem az életfogytiglan, sem a 18 év. Szakmai meggyőződésem az, hogy a bíróság az első fokú ítélet felülvizsgálatában tévedett a minősítés tekintetében. Megkockáztatom törvénysértő a másodfokú ítélet, amit a Főügyészség felülvizsgálati kérelme alapján a Kúria orvosolhat.

Advent Kékesen!

Advent Kékestetőn !!

A Heves Megyei Önkormányzat hagyományteremtő szándékkal hív mindenkit Magyarország első, közös adventünnepére az ország legmagasabb pontjára, a Kékestetőre, 2010. november 28-ára.

Horváth László, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke azzal a felhívással fordult a tizenkilenc megyei, illetve a fővárosi önkormányzat vezetőjéhez, hogy az ünnepi eseményre küldjék el adventi koszorújukat. A húsz adventi koszorú jelképezze a nemzet összetartozását, az adventi időszak méltóságát, a közelgő karácsony békéjét és szeretetét. Jelképezze az összefogást, a hitet, az ország teremtő erejét és egységét. Tovább a folytatáshoz →