chart kategória bejegyzései

Infografika – a stílus előrébb való, mint a tartalom?

Az infografika mindenütt jelen van. A módszer már a történelem előtti időkben is létezett – hiszen az információ átadásának gyors, egyszerű és felesleges adatokat kikerülő formája – kezdetleges gondolkodású őseink is barlangrajzokkal illusztrálták utazási élményeiket, az állatállományt és a gabona mennyiségét szintén rajzokkal követték nyomon. A későbbiekben Florence Nightingale a Coxcomb Chart-ot (1857-es találmány) használta arra, hogy nézőpontját Viktória királynőnek bemutassa. A kék részek a halált jelentették, olyan halált, mely megelőzhető betegségek következménye volt (a krími háború alatt), a piros részek a sebeket, a fekete pedig az egyéb okokat szimbolizálta. Klikkelj a fenti képre, ha közelebbről is látni szeretnéd a grafikát!

Négy évvel később a hajdani hidak és utak ellenőrzéséért felelős tábornok, Charles Joseph Minard egy olyan infografikát készített, mely Oroszország tragikus napóleoni megszállását ábrázolta. A vörös vonal jelzi a Moszkvába való bevonulást, míg a fekete vonal a visszavonulást. Ez a grafika kiválóan betölti szerepét, egyszerűen, de nagyszerűen mutatja meg, hogyan fogyatkozott meg egy 422 000 katonából álló sereg mindössze 10 000 főre szörnyű időjárási körülmények és a kemény ellenállás miatt. Minard azokról a fejlesztésekről vált híressé, melyeket a grafikában alkalmazott, például arról, hogy előzetesen már elkészített egy hasonló grafikát Franciaországban, Párizsban 1858-ban. A tudós és fotóművész Etienne-Jules Marey tökéletesen fogalmazta meg Minard képi ábrázolásának hatását: „a grafika a legjobb történetíró ékesszólásán is túltesz.”

Megosztom Facebookon!
Megosztom iWiWen!
Megosztom Twitteren!
Megosztom Google Buzzon!
Megosztom Google Readeren!
Megosztom Tumblren!

PowerPoint tippek és trükkök

Lássuk az eredeti táblázatot, mely elég nehezen olvasható a kettőzött írással, nemde?

Egy kis ésszerűsítés tökéletesen megoldja a helyzetet.

Mégis találhatunk még további dolgokat, melyekben ez a diagram fejlődésre szorul. Először is az olvasónak nehéz lehet az ország neveket párosítani a számára érdektelen sávokkal a távolság következtében. Másodszor nagyon embert próbáló a sávok százalékos értékének meghatározása, hiszen szemmel nagyon nehéz végigkövetni a mértékeket, különösen a diagram tetején található sávokra igaz ez.

Három építő jellegű ötlet:

1. Vízszintes vezetővonalak hozzáadása
3-4 soronként fontos lenne ilyen vonalak beiktatása, hogy kapaszkodót jelentsen a szemnek, amikor nagy térben kell adatokat végigtekinteni. Szintén hozzáadhatunk százalékos értékeket a sávok végére, hogy azok egyszerűen leolvashatóak legyenek.

2. Rövidebb, keskenyebb sávok használata
Ez megkönnyíti az olvasó számára, hogy minden aspektust áttekintsen egy pillantásra. A vertikális vonalak segítséget jelentenek a szemnek.

3. A pozitív és negatív jellemzők együttes feltüntetése
Ahelyett, hogy külön részen sorakoztatnánk fel az előnyös és előnytelen jellemzőket, egybe is írhatjuk azokat egy középső elválasztó vonallal. Szürke hátteret is készíthetünk a diagramhoz (annak 20%-ára) annak érdekében, hogy az olvasót annak megértésében segítse.

Személy szerint a 3. pont a kedvencem. Elegáns, könnyen érthető. A harmadik (szürke) sáv mutatja meg a „semleges” értékeket, melyek nem sok jelentőséget hordoznak, és akár törölhetőek is. (sp)

Megosztom Facebookon!
Megosztom iWiWen!
Megosztom Twitteren!
Megosztom Google Buzzon!
Megosztom Google Readeren!
Megosztom Tumblren!