Szingularitás jelentései: 1. különösség, egyediség; 2. Az általános relativitáselmélet szingularitás kialakulását, egyben a téridő végtelen görbületét jósolja a fekete lyuknak is nevezett, extrém nagy tömegű, extrém nagy gravitációjú égitestek közvetlen közelében (gravitációs szingularitás); 3. Amikor az emberfeletti intelligencia megjelenése miatt a technológiai fejlődés és a társadalmi változások felgyorsulnak, olyan módon és sebességgel változtatva meg a környezetet, amit a (technológiai) szingularitás előtt élők képtelenek felfogni. Az esemény bekövetkezése és annak előrelátható időpontja vitatott. A jövőkutatók többnyire a 21. század harmadik évtizedére jósolják, szerintük jelenleg elképzelhetetlen technológiai fejlődéshez fog vezetni (forrás: Wikipedia); 4. Argentin művész sci-fi film (1996-os), eredeti címe Moebius, nálunk először Szingularitás néven mutatták be (később: A Moebius-metró).
A Moebius-metró
A szóról nekem legelőször minden idők egyik legjobb sci-fi-je ugrik be, egy méltatlanul elfelejtett argentin film, melyet több nemzetközi díjjal ismert el a filmszakma. Néha (8-10 évente) leadják a Duna tévén, éjjel 2 óra körül, érdemes éjszakázni miatta. A történet a következő:
„Buenos Aires, Argentína. Váratlan esemény történik a világ egyik legzsúfoltabb metrórendszerében. Egy utasokkal teli metrószerelvény tűnik el nyom nélkül, csak a kerekek kattogó hangja szűrődik ki halványan az alagútrendszerből. Az üzemeltetésért felelős igazgató felkéri az alagútrendszert tervező iroda egyik munkatársát, Daniel Prattot, hogy működjön közre abban a vizsgálatban, amelyet az elvesztett szerelvény felkutatására indítanak. Mielőtt azonban a fiatal matematikus végére járhatna a rejtélynek, újabb váratlan esemény történik…” (Port.hu)
Mostanában A Moebius-metró címmel adják, de határozottan emlékszem, hogy először Szingularitás név alatt futott, talán nem véletlenül – íme egy rövid részlet a film alapjául szolgáló novellából, mely egyébként a Galaktika sorozatban is megjelent, nem hosszú, olvassátok majd el. (J. A. Deutch – A möbius-metró)
„Ami pedig az eltűnt vonat megtalálását illeti, annyit mondhatok, nem tartom reménytelennek. Végleges valószínűség van rá, az én megítélésem szerint, hogy a vonat a hálózat nem térbeli szakaszából, ahol jelenleg tartózkodik, idővel visszatér a térbeli szakaszba. Mivel a nem térbeli szakasz tökéletesen hozzáférhetetlen, sajnos semmit sem tehetünk a visszatérés előmozdítására, még csak meg sem jósolhatjuk, mikor vagy hogyan fog bekövetkezni. De ha kiiktatják a boylstoni hurkot, a visszatérés lehetősége megszűnik. Épp a rendszernek ez a szakasza biztosítja a rendszer lényegi szingularitását. Ha a szinguláris helyeket megszüntetik, a vonat soha vissza nem térhet. Világos?”
A történetben szereplő metróhálózat komplexitása annyira bonyolult lett egy új csomópont beiktatásával (ajjaj, 4-es metró….), ami után végtelen számú szinguláris helye keletkezett, melyek egy része kívül esik a hálózat látható térbeli szakaszain… Nehezen hihető, de a kvantumfizika törvényei alapján ennek valószínűsége nem nulla, vagyis a Blaha és Deák tér között, ha nem is túl nagy valószínűséggel, a történethez hasonlóan eltűnhet egy utasokkal teli szerelvény…
De térjünk vissza a szingularitás többi magyarázatához; míg a gravitációs szingularitásról sok embernek eszébe jutnak a fekete lyukak, az eseményhorizont, a tér-idő görbület, addig a technológiai szingularitás fogalma szélesebb körben gyakorlatilag ismeretlennek számít.