Címke: Marketing

Hogyan válj TikTok sztárrá!

Új TikTok Trükkök

A legtrendibb témák a fiatalok körében változóak lehetnek, de általában olyan témák, amelyek érdeklik őket és amelyeket hasznosnak találnak.

Néhány lehetséges téma, amelyek jelenleg népszerűek lehetnek a fiatalok körében:

  • Szórakozás: zene, filmek, videojátékok, koncertek, fesztiválok
  • Technológia: okostelefonok, számítógépek, táblagépek, okoskiegészítők, új szoftverek
  • Sport: futball, kosárlabda, baseball, amerikai futball, edzéstippek
  • Egészség és fitnesz: diéta, edzés, egészséges életmód, mentális egészség
  • Szépség és divat: új trendek, sminktippek, frizurák, ruhák, cipők
  • Szórakoztató média: videómegosztó oldalak, podcastek, közösségi média, blogok
  • Szociológiai és politikai témák: aktuális események, társadalmi kérdések, környezetvédelem, emberi jogok
  • Utazás: úti célok, útikalauzok, repülőjegy-kereső oldalak, útleírások
  • Gasztronómia: receptek, új ételek, étteremajánlók, borajánlók
  • Hobbi és szabadidő: DIY projektek, kreatív ötletek, zenélés, festés, fotózás.

A fiatalok egyre növekvő száma és befolyása a mai társadalomban teszi őket fontossá a márkák számára. A fiatalok általában nyitottak az új dolgokra és kísérletező kedvűek, így könnyen megtalálhatják a kapcsolódási pontot a márkákkal. A márkák, amelyek sikeresen tudják elérn és megszólítani a fiatalokat, általában hosszabb távon is sikeresebbek lehetnek.

A fiatalokat érdeklő témák változóak lehetnek, de általában olyan témák, amelyek érdeklik őket és amelyeket hasznosnak találnak. Néhány lehetséges téma, amelyek jelenleg népszerűek lehetnek a fiatalok körében: szórakozás, technológia, sport, egészség és fitnesz, szépség és divat, szórakoztató média, szociológiai és politikai témák, utazás, gasztronómia és hobbi és szabadidő.

Hogyan válj TikTok sztárrá? 10 tipp, amelyek segítenek a követőid
számának növelésében és a népszerűség elérésében

A márkák, amelyek sikeresen tudják elérni és megszólítani a fiatalokat, általában hosszabb távon is sikeresebbek lehetnek. Ennek érdekében fontos, hogy a márkák megértsék és figyelembe vegyék a fiatalok igényeit és érdeklődési körét, és olyan marketingstratégiákat alkalmazzanak, amelyek segítenek elérni célközönséget.
A közösségi média platformok, mint például a Facebook, az Instagram és a TikTok, különösen hasznosak lehetnek a fiatalok elérése érdekében, mivel ezeken a platformokon a fiatalok jelentős része aktívan részt vesz. A márkák számára fontos lehet, hogy olyan influenszereket találjanak, akik népszerűek a fiatalok körében, és akikkel kapcsolatot tudnak építeni.

A fiataloknak szóló marketingstratégiák kialakításához fontos, hogy a márkák megértsék a fiatalok igényeit és érdeklődési körét, és olyan eszközöket használjanak, amelyek segítenek elérni őket. A közösségi média platformok, a releváns influenszerek és a fiatalok érdeklődési körét figyelembe vevő marketingstratégiák segíthetnek a márkáknak a fiatalok elérése és megszólítása érdekében.

TikTokon, itt van néhány trükk:

A TikTok egy nagyon népszerű közösségi média platform, amelyet sok fiatal használ a kortárs tartalmak megosztására és fogyasztására. Ha a márkád szeretne sikeres lenni a TikTokon, itt van néhány trükk, amelyek segíthetnek:

  • Használj zenéket és ritmikus hangokat: A TikTok jellegzetessége a rövid videók zenével való összeállítása. Válassz olyan zenéket, amelyek könnyen megjegyezhetőek és könnyen feldolgozhatóak, és próbálj meg ritmikus hangokat is használni a videóidban.

  • Használj hashtageket: A hashtagek segítenek a TikTokon a tartalmak elérhetővé tételében és megosztásában. Használj olyan hashtageket, amelyek relevánsak a márkád számára és a célközönséged számára.
  • Használj kreatív ötleteket: A TikTokon a kreatív és egyedi videók népszerűek. Próbálj meg olyan ötleteket használni, amelyek különlegesek és érdekesek, és amelyek könnyen megjegyezhetők.
  • Használj emojikat és szöveges üzeneteket: A TikTokon az emojik és a szöveges üzenetek segítenek a tartalmak könnyebb megértésében és megjegy

    • Használj olyan influenszereket, akik népszerűek a célközönséged körében: A TikTokon az influenszerek nagyon népszerűek, és segíthetnek a márkádnak elérni a célközönségedet. Keress olyan influenszereket, akik népszerűek a célközönséged körében, és próbálj meg velük együttműködni.
    • Használj olyan eszközöket, amelyek segítenek a videóid szerkesztésében: A TikTokon a rövid, de látványos videók népszerűek. Használj olyan eszközöket, mint például a videószerkesztő alkalmazások és a videószerkesztő szoftverek, amelyek segítenek a videóid szerkesztésében és javításában.
    • Légy aktív: A TikTokon a rendszeresen megosztott tartalmak népszerűbbek. Próbálj meg rends

    Ha szeretnél több követőt szerezni a
    TikTokon, itt van néhány tipp, amelyek segíthetnek:

    1. Használj zenéket és ritmikus hangokat: A TikTok jellegzetessége a rövid videók zenével való összeállítása. Válassz olyan zenéket, amelyek népszerűek és könnyen megjegyezhetőek, és próbálj meg ritmikus hangokat is használni a videóidban.
    2. Használj hashtageket: A hashtagek segítenek a TikTokon a tartalmak elérhetővé tételében és megosztásában. Használj olyan hashtageket, amelyek relevánsak a márkád számára és a célközönséged számára.
    3. Használj kreatív ötleteket: A TikTokon a kreatív és egyedi videók népszerűek. Próbálj meg olyan ötleteket használni, amelyek különlegesek és érdekesek, és amelyek könnyen megjegyezhetők.
    4. Légy aktív: A TikTokon a rendszeresen megosztott tartalmak népszerűbbek. Próbálj meg rendszeresen megosztani tartalmakat, hogy fenntartsd a követőid érdeklődését.
    5. Használj influenszereket: A TikTokon az influenszerek nagyon népszerűek, és segíthetnek a márkádnak elérni a célk

     

    A TikTok egy közösségi média platform, amelyet elsősorban rövid videók megosztására és fogyasztására használnak az emberek. A platformot először 2011-ben indították el Ázsiában, és azóta szerte a világon népszerűvé vált. A TikTokon a felhasználók különböző zenékre és ritmikus hangokra rögzített videókat oszthatnak meg, amelyeket általában 15 másodperces vagy rövidebbek.

    A TikTokot elsősorban a fiatalok használják, de az utóbbi időben egyre több felnőtt is részt vesz a platformon. A TikTokot elsősorban a kortárs tartalmak megosztására és fogyasztására használják, de számos más téma is megjelenik rajta, beleértve a szórakoztató médiát, a sportot, a gasztronómiát, az utazást és a hobbi és szabadidős tevékenységeket.

    A TikTokon számos eszköz áll rendelkezésre a videók szerkesztéséhez és javításához, beleértve a videószerkesztő alkalmazásokat és a videószerkesztő szoftvereket. A platformon az influenszerek is népszerűek, és sok márka sikeresen tudta elérni és megszólítani a célközönségét influenszerek segítségével.

    5 tipp a TikTok sikeréhez: hogyan szerezz több követőt és érj el sikereket a platformon

    Néhány tipp, amelyek segíthetnek a
    TikTokon való sikeresség elérésében:

    1. Használj zenéket és ritmikus hangokat: A TikTok jellegzetessége a rövid videók zenével való összeállítása. Válassz olyan zenéket, amelyek népszerűek és könnyen megjegyezhetőek, és próbálj meg ritmikus hangokat is használni a videóidban.

    2. Használj hashtageket: A hashtagek segítenek a TikTokon a tartalmak elérhetővé tételében és megosztásában. Használj olyan hashtageket, amelyek relevánsak a márkád számára és a célközönséged számára.

    3. Használj kreatív ötleteket: A TikTokon a kreatív és egyedi videók népszerűek. Próbálj meg olyan ötleteket használni, amelyek különlegesek és érdekesek, és amelyek könnyen megjegyezhetők.

    4. Légy aktív: A TikTokon a rendszeresen megosztott tartalmak népszerűbbek. Próbálj meg rendszeresen megosztani tartalmakat, hogy fenntartsd a követőid érdeklődését.

    5. Használj influenszereket: A TikTokon az influenszerek nagyon népszerűek, és segíthetnek a márkádnak elérni a célközönségedet. Keress olyan influenszereket, akik népszerűek a célközönséged körében, és próbálj meg velük együttműködni.

     

     

     

Kutatás: A fogyasztók kétharmada azt sem tudja, mi az a QR-kód

A QR-kódok népszerűek ugyan piackutató körökben, a fogyasztók 64%-a azonban a mai napig nem tudja, mi fán terem.

Simpson Carpenter 794 online válaszadóval lefolytatott kérdőíve szerint a fogyasztók csak 36%-a ismeri a QR-kódokat, és mindössze 11%-a használta már azokat.

A tájékozottság hiánya azt jelentené, hogy a kódok ma még nem számítanak megbízható eszköznek a piackutatásban? Vagy éppen azt, hogy ugyan kisebb, de annál relevánsabb csoportot szólítanak meg?

A QR-kódok használhatósága

A fogyasztók 11%-a közül, mely használta már a kódokat, csupán 47% találta azt hasznosnak, és látta volna szívesen a jövőben is, és alig harmada, azaz 33%-a találta őket bizonyos esetekben, de nem minden esetben hasznosnak.

Egyötödük (20%) úgy vélte, hogy a kódok nem jelentenek valós előnyt és nem is ragaszkodnak használatához a jövőben.

A QR-használat korlátai

A válaszadók 52%-a nem rendelkezett a kódok leolvasásához szükséges eszközzel, 15%-uk úgy nyilatkozott, hogy az érdeklődésüknek megfelelő weboldalon nem találtak QR-kódot, míg 11%-uk szerint más lehetőség is van a keresett oldalak elérésére.

Egyéb kutatások a QR témában

Egy comScore kutatás szerint az USA-ban a teljes mobiltelefont használó közösség 6,2%-a, kb. 14 millió fogyasztó használta a QR-kódokat 2011 júniusában. Ez – csakúgy, mint a brit kutatások – azt mutatja, hogy a kódhasználat ma még egy adott kisebbségre jellemző tevékenység.

Ugyanez a kutatás azt mutatta ki, hogy a kódot használók 54,7%-ának évi 75 000 dollár vagy annál magasabb a jövedelme (közel 36%-nak magasabb, mint 100 000 dollár) azaz feltételezhető, hogy a célcsoport tagjai jómódúak.

Következtetések a kutatók számára

Csak azért, mert van egy jelentős kisebbség, mely ismeri és használja a QR-kódokat, még nem teszi azt sikeres marketing módszerré, ezzel a piackutatóknak tisztában kell lenniük.

Az is valószínű, hogy a kódhasználat sokkal elterjedtebbé válik majd, amint minél többen használnak okostelefonokat.

Vonalkód-leolvasó a mobiltelefonban

Van egy biztos módja annak, hogy a fogyasztók kódhasználatát garantáljuk: építsük be a funkciót a mobiltelefon alkalmazásai közé.

Így például a Debenhams, amely híres QR-kódhasználatáról, vonalkód leolvasót telepített egy friss alkalmazásba, ami azt is jelenti, hogy külön QR leolvasó letöltésére, telepítésére már nem lesz szüksége az adott fogyasztóknak.

Alternatív válaszadási mechanizmusok

Ne bízzuk magunkat egyedül a kódokra. Annak érdekében, hogy ne kelljen kihagynunk a tesztelésből az okostelefonnal vagy éppen a kód leolvasóval nem rendelkező fogyasztókat, más és más válaszadási formákat kell biztosítanunk.

A Wilkinson Sword például a Tescóban készített reklámja során alkalmazott QR-kódokat. A QR ezúttal rendkívül sikeresnek bizonyult, mégis kínáltak más módszereket: URL-t és SMS kódokat például.

Találd meg a megfelelő „landing page”-t

Kevés esély van QR-kódok használatára rávenni a fogyasztókat, ha a weboldal, amelyet látnak, nem igazán használható. Tim Dunn nemrég erről publikált. (recent post on QR)

Így pl. az M15 QR-kódja olyan weboldalra vezetett el, mely nem volt mobiltelefonok számára optimalizálva.

Légy kreatív, bűvöld el a fogyasztókat

A piackutatás világában számtalan remek példa van a kódok kiváló használatára (creative examples of QR code use) (mint pl. a Tesco leányvállalatai) vagy a Radisson Edwardian adding QR codes to menus.

A fogyasztóknak jó okot kell adni arra, hogy kódokat használjanak. (ec)

Megosztom Facebookon!
Megosztom iWiWen!
Megosztom Twitteren!
Megosztom Google Buzzon!
Megosztom Google Readeren!
Megosztom Tumblren!

Öt dolog, amit tudnod kell a QR kódokról

A QR (quick response) kódok népszerűsége viharos gyorsasággal nő, a végtelen számú lehetőség, melyet magában hordoz, mindenki számára nyilvánvaló. Ismerjük a QR kódokat hirdetőtáblákról, csomagolásokból, tv-reklámokból, buszmegállókból, az üzleti életből stb. csakúgy, mint a piackutatás világából. (Tudtad, hogy már a tetoválások és a sírkövek feliratai esetében is használják őket?)

Az azonban még sincs a köztudatban, hogyan használhatják ki a piackutatók ezeket a kódokat munkájuk során. A QR kódok megjelenítése fogyasztók számára csak egy dolog, de azok felhasználása fogyasztói insightokhoz jutás céljából már más tészta.

Íme, az öt legfontosabb dolog, amit minden piackutatónak tudnia kell a QR kódokról:

1. A legtöbb okostelefon nem rendelkezik a QR-kódok olvasásának képességével
A mai modern okostelefonok esetében már egyre valószínűbb, hogy a gyártók előre telepítik az ún. QR-kód olvasót, a korábbi modellek esetében ez nincs így: a felhasználóknak plusz letöltéseket kell megtenniük, hogy ezt a funkciót alkalmazhassák. Attól függően, hogy az adott célközönség milyen technikai háttérrel bír, hasznos lehet egy letöltési útmutató mellékelése a QR-kód leolvasó alkalmazásról.

2. A QR-kódok használata meglehetősen öncélú – a leggyakoribb cél egy-egy kupon, kedvezmény megszerzése
Meg kell találni azt az eszközt, amellyel az adott piacot legjobban motiválni lehet, és így egy kölcsönösen jövedelmező „üzletet” kötni a válaszadókkal. Nem szabad elfelejteni, hogy QR-kódok esetén csak egyetlen esély kínálkozik a meggyőzésre, így ha a válaszadókat hosszú távra szeretnénk elkötelezni, normális ösztönzőket kell találnunk.

3. Sokan úgy vélhetik, hogy a QR-kódok csak a fiatal, technológiában járatos felhasználók esetében érnek valamit. A QR-kód leolvasónak ennek ellenére reprezentatív használói bázisa van. A célcsoport nincs a 18-34 éves potenciális fogyasztók körére leszűkítve annak érdekében, hogy a QR-kódok technológiáját megfelelően alkalmazni lehessen. 

Megosztom Facebookon!
Megosztom iWiWen!
Megosztom Twitteren!
Megosztom Google Buzzon!
Megosztom Google Readeren!
Megosztom Tumblren!

A kúlság titkai 1/2.

A márkatulajdonosok számára létkérdés, hogy megfejtsék: ki/mi is számít napjainkban kúlnak, menőnek? A kutatások eredményei alapján a brandekhez kötődő, róluk szóló történeteknek vajmi kevés közük van már a műszaki jellemzőkhöz, funkcionalitáshoz, javarészt inkább érzelmekről, hiedelmekről, mítoszokról szólnak. Egy olyan világban, ahol a termékek egyes jellemzőiket tekintve erősen konvergálnak – néha annyira, hogy szinte megkülönböztethetetlenek – a kúlság titkainak kutatása megkerülhetetlen. Az aktuális nemzetközi kutatások ez irányú eredményeibe adunk most betekintést, két egymástól független írás keretein belül; a második rész a Piackutatás Hírek oldalon, az „Elemzések, hírek, technológia” rovatban jelent meg (link a poszt végén).

Elsők közt az első, avagy az X generáció a legnagyobb király! Az X generáció még az utána következő Y, Z generációnál is kúlabb!

Alternatív módon fogjuk a ’menőség’ fogalmát megközelíteni és a generációs vitát (az X és Y generáció ellentétét különösen) elemezni. Ez persze módszertani kérdéseket is felvet, gondolkodásra készteti a kutatókat és cégvezetőket, akik a jövő építésén fáradoznak.

Abból az alapfelvetésből indulunk ki, hogy az ún. ’menő márkák’ már nem menők többé. Joeri Van den Bergh, a How Cool Brands Stay Hot c. könyv társszerzője egy interjúban érdekes dolgokat állított, így pl. azt, hogy az Y generáció tagjainak szülei figyelemmel kísérik gyermekeik tevékenységeit, hogy ezekkel a gyerekekkel szemben nagyok az elvárások, a szülők pedig alkalmazkodnak ehhez. Nem akarjuk ezek legitimitását megkérdőjelezni az adott kutatási mintára vonatkozóan, de azzal már gondjaink lehetnek, ha ezeket, mint általános igazságokat állítja be valaki – ezzel az Y generációt téve meg a trendek irányítójának.

Más vizsgálatok ezzel szemben azt mutatták, hogy tán először a piackutatás történetében, a szülők valójában menőbbek, mint a gyerekeik – az X generáció menőbb, mint az Y. (tisztázzuk: az X generáció 1965-78-ban, az Y generáció 1979-95-ben született) Lássuk a főbb problémákat: a ’menőség’ fogalmát, valamint a kutatás formáit, mely a felszín alatti insightok megismerését célozza meg.

Mire gondolunk, ha azt mondjuk, menő? Általános vélekedés szerint menő az, ami divatos. A leggyakrabban a ’menő’ fogalom szorosan összetartozik az ’ifjúság’ és az ’ifjúsági kultúra’ szavakkal. A fiatalság indukálja a trendeket, a szülők meg később imitálják azokat. Így lehet az, hogy a menő márkák a fiatalok márkái, és mint ilyenek, legtöbbször hihetetlen népszerűek is.

Ami a marketing világában már a 60-as évek óta alapigazságnak számít – a fiatalság cool, és ezért ők alakítják a divatot, a trendet – ma már nem feltétlenül igaz. Ebben a szcenárióban menőnek lenni egyfajta gondolkodásmódot jelent. A lényege a jelenlegi állapotok megváltoztatása. Ahelyett, hogy egy demográfiai (életkor) alapú csoporttal dolgoznánk, egy egész hálózattal állunk szemben. Ez a network nem a közelségre épít, hanem egy-, vagy kétfokozatú szeparáción alapul (ellentétben az ún. hatfokozatú szeparációs elmélettel). Ezek a kapcsolatok véletlenszerűek, mégis képesek ötletek átformálására a hálózaton belül.

Megosztom Facebookon!
Megosztom iWiWen!
Megosztom Twitteren!
Megosztom Google Buzzon!
Megosztom Google Readeren!
Megosztom Tumblren!

Mit csináltatok a tejföllel?

– Szerinted miért ilyen ízetlen az összes tejföl?
– Régen jobb volt.
– Műanyagos trutyi. Nincs már ebben tej.
– Az összes marketingest, meg piackutatót átzavarnám Kanadába.
– Túl jó lenne nekik. Inkább Lyukóvölgy, Miskolc mellett. Ott megtanulnák a kutyafittyet.
– Ingyenélő népség.
– Hogy jutottunk idáig? Mit csinálnak itt az emberrel?

Elmondom, hogy történt. Réges-régen – mikor még a szar is lényegesen büdösebb volt, mint mai napság –, vagyis a kilencvenes évek közepe-vége felé voltak még ízletes, finom, jellegzetesen savanykás, a tradicionális tejföl általunk megszokott és igen kedvelt jellegzetességeit (ízre, illatra, állagra, színre vonatkozóan) magukon hordozó, kiskereskedelmi forgalomban kapható, különösebb kurázsi nélkül megvásárolható és jó étvággyal elfogyasztható tejfölök. Azért tudom, mert az idő tájt a C. tejipari vállalat (valójában nem C-vel kezdődik a nevük, de most így fogom őket nevezni) számára futószalagon csináltuk a különféle termékteszteket nemcsak tejföl, hanem natúr joghurt, gyümölcsjoghurt, egyéb ízesített tejkészítmények vonatkozásában is. Volt egy időszak, amikor minden terméktesztet mi végeztünk. Azokat az időket máig emlegetik az utcában, ahol laktunk, akkoriban egy teszt után még a bolhás kutyák is C. tejfölt ettek mifelénk, ami egyébként normálisan nem volt szokásban – a maradék termékeket teljesen legálisan megtarthattuk, és esetenként igen sok – több rekesznyi – megmaradt a tesztek után. (Nem, nem spóroltunk vele, ennyivel többet kaptunk a tesztekhez.)

Ezek többnyire Round-Robin (vak)tesztek voltak, aminek röviden az a lényege, hogy az adott kategóriában teszteltünk mondjuk 3-5 terméket, de a tesztelendő termékek közül nem mindegyiket tesztelte minden megkérdezett – kettőnél több termék részletes véleményezése, összehasonlításuk, stb. ugye nem könnyű feladat egy fogyasztó számára –, hanem csak a véletlenszerűen kiválasztott két terméket, meghatározott matematikai rendszer szerint; mellesleg nagyon jó kis módszer ez, napjainkban is használatos, mert több termék tesztelése esetén nincs jobb nála, részletes, korrekt eredményeket ad, kis mintán is viszonylag sokan véleményeznek minden egyes terméket, stb. Hátránya is van persze, mint mindennek: ugyanúgy, mint bármely összehasonlító tesztben a fogyasztók egymáshoz hasonlítják a termékeket – ez felerősítheti a termékek közötti egészen kis érzékszervi különbségeket is, melyek amúgy a mindennapi életben, valós fogyasztói szituációkban lényegtelenek lennének. Sajnos, az összehasonlító termékteszteknek ez a hiányossága – párosulva a marketingesek rutintalanságával és egyéb tényezőkkel – lehet feltételezésem szerint az egyik oka annak, hogy fokozatosan eltűnnek az egyes termékek jellegzetességei, lecsiszolják-legyalulják azokat a tesztek eredményeire hivatkozó marketingesek. Ezen gondolatmenet alapján minél jellegtelenebb egy termék, annál jobb, mert annál kevesebben találnak benne kivetnivalót. Igaz, közben épp a lényegétől fosztják meg – ami a tejföl esetében mondjuk a jellegzetesen savanykás íz. Ha egy teszt olyan eredményt hoz, miszerint a megkérdezettek 12 százaléka túlzottan savanyúnak találja a terméket, a marketingesek azonnal követelni fogják a termékfejlesztéstől, hogy fogják vissza a savasságot, mert ez a fogyasztók kívánalma (ahelyett, hogy hátradőlnének, mondva: megérkeztünk, benne ülünk a tutiban, 88 százalék elégedett, ez pont megfelelő; ami mindenkinek jó, az valójában senkinek). Mivel az érzékszervi teszteknél az íz mellett más jellemzők is vizsgálat alatt vannak – szín, állag, illat, stb. – így belátható, hogy egy idő után a különféle gyártók termékei – maradjunk a tejfölnél – megfosztatnak egyedi jellegzetességeiktől és perceptuális jellemzőikben egyre inkább hasonulnak egymáshoz. Mindezt a fogyasztók véleményére hivatkozva. Nem tudom, a kutatás-marketing-termékfejlesztés láncolatban hol van a gebasz, ki követi el a nagyobb hibát, vagy hogyan lehetne a marketingnek és a termékfejlesztésnek ezt a kutatási eredmények teljes félreértésén, hibás értelmezésén alapuló kényszercselekvését megakasztani. A végeredmény: se íze, se bűze, jellegtelen termékek sora a polcokon. Szinte már mindegy, melyiket veszed le, nagyjából ugyanaz mind. Egy-egy jellemzőjében a tökélyig csiszolva (például a C. tejfölök krémessége egészen hihetetlen – nem mintha ez segítene rajta), összességében mégis siralmas produktumok, melyeknek az élvezeti értéke egyre kisebb. Pont az veszik ki az élelmiszerekből, ami a lényegük volna. Nem mondom, hogy ez az egyetlen oka annak, hogy egyre ízetlenebbek, semlegesebbek az élelmiszereink – a helyzet összetett –, de közrejátszik ez is. (Más termékek esetében is hasonló a helyzet, például a chipseknél.) Lehet persze mondani, hogy tömegdemokráciában élünk, ez pedig a gazdaság szintjén úgy mutatkozik meg, hogy a fogyasztási cikkek is a tömegízlést szolgálják ki. (Akkor is megkérdezem, hogy a tejfölpiacon ma/holnap/holnapután ki lesz a bálanya? Ki vállal be egy karakteres-jellegzetes ízvilágot, ami kiemeli a terméket a többi közül akkor is, ha a fogyasztók 20-30 százaléka fintorog?)

Visszatérve a történethez, a C. termékei kezdetben nem voltak kiemelkedően jók, sok kategóriában – például a tejfölök között – voltak olyan vetélytársai, melyek vagy valamilyen szempontból, vagy akár összességében is jobbnak bizonyultak. Príma tejfölöket lehetett azokban az időkben kapni, valódi, jellegzetes tejföl ízzel. A tesztek eredményeit felhasználva minden évben reszeltek egy kicsit a C. termékeken. 2-3 év (akkor még értelmes és visszafogott) termékfejlesztésének köszönhetően a C. termékek minden kategóriában az élre törtek az aktuális teszteken. Akkoriban – ezt bátran állítom – nagyon jó minőséget képviseltek a termékeik. (Én évekig csak C. termékeket ettem, egyrészt megkedveltem, másrészt szakmai kíváncsiságból, önként vállalt kötelességből, lojalitásból, képben akartam lenni, folyamatosan nyomon követni a minőség változását. Ma már nem veszem ezeket…) Még magukon viselték az adott kategória jellegzetességeit, de már elindultak azon az úton, ami a mai helyzethez vezetett. Mindenesetre akkor még volt egy egészséges egyensúly, egy vállalható kompromisszum és tisztelet az adott termékkategória iránt, ami a termékfejlesztők kezét vezette.

A történet további része nem túl érdekes, új marketingigazgató érkezett, egyenesen a távoli Franciaországból (gondolom, megkettyintette a francia vezérigazgató titkárnőjét, ezért száműzték a gyarmatokra). Magyarul nem beszélt, fölösleges az, viszont lecserélte az összes ügynökséget, minket is persze. Ami szomorúbb: a tejföl dolgát sem hagyta annyiban. (Érdekes mellékszál lehet ez a történetben, hogy egy ilyen jellegzetesen magyar termék – mely a legtöbb külföldi országban ismeretlen, vagy ha van is, teljesen más ízű – fejlesztését egy franciára bízták; Franciaországban egyébként van tejföl, Crème fraîche a neve, vagyis „friss tejszín”, mely tejszín savanyításával készül, de íze nem annyira savanykás… Így van ez, ugye. Ha egy magyar marketingest küldenének ki Nepálba, valószínűleg megpróbálná egy kis pirospaprikával felütni az ottani termékeket, nem zavarná túlzottan, hogy arrafelé az nincs szokásban. Majd megszeretik.) Mindezt csak azért mondom, hogy elvarrjam a szálakat, nem az a mondanivalóm lényege, hogy azért szarok ma a termékeik, mert nem mi piackutatunk, erről nincsen szó – de azért kíváncsi lennék, most melyik cég végzi a teszteket, és meghallgatnám véleményüket a témáról…miután a vezető kutatójukkal megetettem egy doboz C. tejfölt… Persze nem a konkrét cég, vagy a konkrét termék, vagy a piackutató cég személye a lényeg, hanem a tendencia, ami az élelmiszeripar több területét jellemezte – a fenti történet csak körítés.
Egyébiránt a kilencvenes évek végén zajló – a mostani történet fősodrához nem kapcsolódó – érdekes eseményekről (visszatérítéses rendszerek terjedése, ami miatt tenderek sokaságát buktuk, egyebek) sok mondanivalóm lenne még. (De el nem bírhatjátok.)

A nagyüzemi élelmiszergyártás minden negatívuma ellenére nem feltétlenül csak silány termékek előállítására képes – az egy más kérdés, hogy leginkább arra használják. Ottan körül 2003 táján, egy franciaországi aquaparkban olyan Nestlé fagylaltot ettem (ananászost, gyümölcsdarabokkal), ami (kis túlzással) alázza az összes kézműves fagylaltot. Igaz, 1 gombóc 2 euró volt – akkor. Természetesen – de miért természetes ez? – soha nem hozták be Magyarországra a terméket. A közhiedelem úgy tartja, ide leginkább a vackok kerülnek – és a közhiedelem nem is téved nagyot. Szegény ország vagyunk, a dolgok legalját kapjuk, élelmiszerből is. Ugye nem gondoljátok, hogy Monacóban is ezeket árulják? De már Ausztriában is hitetlenkedve bámulja az ember a pultokat, melyek olyan áruktól (is) roskadoznak, melyeknek hírét sem hallottuk. A java, a zsírja a gazdáé – mint mindig. (Még nyíltabban: azoké a volt gyarmattartó birodalmaké – és csatlósaiké –, melyek lerabolták, felprédálták, legyilkolták a fél világot, a háborúkból jól jöttek ki, a bankbetéteket rekvirálták-einstandolták, a II. világháború után pedig elegánsan lemosták magukról az évszázados vért-mocskot, tiszta ruhát vettek, jelenleg pedig vezetik a világot, ők a példaképek, azt hirdetve, hogy tisztességes munkával, becsülettel, erkölcsös élettel, megérdemelten jutottak oda, ahol vannak. Lehet, hogy így is el lehet jutni erre a pontra, de hogy ők nem ezt az utat járták, az is biztos. Németország pedig? Alig hatvan-valahány évvel azután, hogy az egész világ ellen támadt, jelenleg újra Európa élén áll – megkérdőjelezhetetlen politikai-gazdasági potenciállal. Ennyit az emlékezet hosszáról. Visszatérve Magyarországra: aki kíváncsi, mi a szolgák sorsa, olvassa el Illyéstől a Puszták népét – újra ez vár itt sokakra.)

Mit szeretnék akkor? Egy jó tejfölt, a pokolba is! Savanyút, tejfölöset, jellegzeteset. Lesza…m a krémességet. Adjátok vissza, amit elvettetek. Tejföl ízű tejfölt, savanyú ízű (nem cukros!!!) savanyúságot, ánizs ízű, omlós, zöld-sárga dobozos szőlőcukrot, iható tejet, kovászos kenyeret, szőrös hónaljú nőket (na jó, ettől eltekintek!), koncerteket, ahol egyszerre csak egy banda nyomja, nem pedig 15, „Wimbledon” típusú Adidas cipőt, az egykori kontrafékes bicómat, gondtalan nyarakat, a húsz éve megdöglött macskámat, az egyszerű dolgok fölött érzett örömöt, az összetört napszemüvegemet, a hétköznapok nyugalmát – és persze az illúzióimat. Kérek vissza mindent.

Megosztom Facebookon!
Megosztom iWiWen!
Megosztom Twitteren!
Megosztom Google Buzzon!
Megosztom Google Readeren!
Megosztom Tumblren!